Népszerű foglalkozási forma a diákmunka, és ugyanerre a foglalkoztatási sémára épül a nyugdíjas foglalkoztatás is.

Év eleje óta kizárólag 15 százalék személyi jövedelemadót kell a nyugdíjas munkavállalónak fizetnie, így mentesül a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetése alól.

A munkáltató is jól jár az új szabályozásnak köszönhetően. A nyugdíjas dolgozó bruttó bére után összeghatár nélkül mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás fizetése alól, azaz 21 százalékkal kevesebbe kerül neki egy nyugdíjas dolgozó, mint egy aktív korú foglalkoztatott.

Természetesen nem mindenki akar vagy tud teljes munkaidőben aktív dolgozóként visszatérni a munkaerőpiacra nyugdíjas éveiben. A szakemberek éppen ezért sok esetben inkább a részmunkaidős foglalkoztatást ajánlják.

Vannak, akik például nyáron nem tudnak dolgozni, mert vigyázni kell az unokákra, vagy néhány hónapokat tudnak vállalni. Ez leggyakrabban azokon a munkahelyeken működik, ahol korábban is dolgoztak a nyugdíjasok, így megvan a jól kialakult kapcsolat.

a lojalitás sokkal erősebb, mint a fiatalok körében

Öt éve – mióta szakember- és munkaerőhiányról beszélünk – fordultunk a nyugdíjasok irányába, és találtunk egy olyan korosztályt, ahol a szaktudás megvan, a lojalitás sokkal erősebb, mint a fiatalok körében és a fluktuáció is alacsonyabb. Elkezdtük felvenni a kapcsolatot azokkal a nyugdíjasokkal, akik valamilyen szaktudással rendelkeztek, tehát vagy könyvelők, vagy pedig bérszámfejtők voltak – mondta Rudi Péter, a Silver Fox Hungary Kft. ügyvezetője az M1 műsorában.

A nyugdíjas korosztály egy speciális korosztály. Speciálisak az igényei és a lehetőségei. Egy nyugdíjas azért megy el dolgozni, mert ha alacsony a nyugdíja, azt szeretné kiegészíteni, ha szakképesítése van, szeretné kihasználni, a harmadik ok pedig, hogy szeretné hasznosítani magát. Erre nagy igény van – közölte Véghné Reményi Mária, a Nyugdíjasok Budapesti Szövetségének elnöke.