A délelőtti program A családokért-díj ünnepélyes átadásával kezdődött: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter Gudrun Kugler képviselőasszonynak, az osztrák parlament tagjának nyújtotta át az elismerést. A kitüntető címet a gyermeknevelés támogatása, a családvédelem, a keresztény értékek, az örökbefogadás és az idősek emberi méltóságának támogatása érdekében végzett elkötelezett és áldozatos tevékenységéért kapta.

Jó gyakorlatok a demográfia és a családpolitika területén – ez volt a nap első kerekasztal-beszélgetésének a témája, amelyen Ekler Gergely családokért felelős stratégiai államtitkár moderálása mellett Novák Katalin családokért felelős miniszter, Milan Krajniak szlovák munka-, szociális- és családügyi miniszter, Janez Cigler Kralj, Szlovénia munka-, család-, szociális ügyek és esélyegyenlőségi minisztere, Gatis Eglītis lett népjóléti miniszter, Bartha Tünde, Csehország miniszterelnöki kabinetfőnöke és Lorenzo Fontana, Olaszország volt család- és fogyatékosságügyi minisztere vett részt.

„Egy életünk van, harmóniát kell benne teremtenünk!”

Ekler Gergely bevezetőjében elmesélte, hogy reggel, miközben vitte iskolába a fiait, megkérdezte tőlük, hogy véleményük szerint hogyan mutassa be önmagát. Azt felelték, mondd azt, hogy két fiad van és állandóan aggódsz!

– Ilyenek vagyunk mi, szülők, de igyekszünk megteremteni az egyensúlyt a munka és a család között – tette hozzá.

Novák Katalin arról beszélt, hogy munkájában a személyes motivációt a családjából meríti.

– Három gyermeket nevelünk a férjemmel, a legkisebb 13 éves lány, aki úgy képzeli el az életét, hogy 10 gyermeket szeretne, mellette pedig egy eredményes orvosi pályát tűzött ki maga elé – mesélte a miniszter. – Szeretném, hogy sikeres, gyerekekkel foglalkozó diabetológus legyen és mellette a nagycsaládra vonatkozó álmáról sem kellene lemondania. Szeretném, ha mindkét célja teljesülne és harmóniában tudná végezni a feladatait.

– A karrierépítés érdekében sokan kitolják a gyermekvállalást – folytatta. – De a fontos dolgok nem az anyák napi ünnepségen vagy a diplomaosztón történnek, hanem a mindennapokban. Ahogy először áll lábra a gyermek, amikor megteszi az első lépést, vagy amikor először mondja ki az r betűt. Erre a pillanatra a mai napig tisztán emlékszem. Van ennek jelentősége? Igenis van, fontos, hogy ott lehessünk gyermekünk életének nagy pillanatainál. Szükség van olyan családokat támogató lépésekre, amelyek lehetőséget adnak a fiatalok kezébe, hogy átélhessék ezeket az élményeket.

Novák Katalin rámutatott, hogy Magyarországon a GDP 5 százalékát fordítja a kormány a családok támogatására, ami világszinten is a legnagyobb szám. A lépések hatására a házasságok száma megduplázódott és a gyermekvállalási kedv is növekedett.

– Amikor 2015-ben először megfogalmazódott bennem, hogy osszuk meg a tapasztalatainkat a demográfiai kérdésekben, azt gondoltam, fontos, hogy ne csak politikusok, de a világ minden pontjáról érkező családbarát erők, a civil szervezetek is elmondhassák a véleményüket a témában. Idén is sokat tanultam ezen a demográfiai csúcson, igyekszünk tovább fejleszteni a tudásunkat – tette hozzá.

– Édesapaként mondom, hogy fontos bekapcsolódni a gyermekeink mindennapjaiba, még akkor is, ha nem tudunk mindent tökéletesen – kezdte Milan Krajniak, Szlovákia munka-, szociális- és családügyi minisztere. – Tegnap a lányom hívott és akármilyen fontos tárgyalásom is van, mindig felveszem a telefont, mert szeretem tudni, hogy minden rendben van vele. Itt, Közép-Európában a családnak prioritást adunk, állandóan erről beszélünk és mélyebben éljük meg a családunkat érintő témákat. Szlovákiában is egyre több családbarát intézkedést hoztunk az elmúlt időszakban: minden gyermek születésekor 830 euró hozzájárulást biztosítottunk, megemeltük az adóbónuszt, támogatjuk a szülői szabadságot, hogy a gyermek hároméves koráig otthon maradhassanak az édesanyák és az egyszülős családok ellátására is igyekszünk figyelmet fordítani.

– Többek között Magyarországon is kerestük az inspirációt, hogyan tehetjük még erősebbé az alapokat és hogy biztosíthassuk, hogy a család a társadalom alapköve lehessen. Olyan intézkedés is született, hogy ha az egyik szülő nem fizeti a gyerektartást, kifizeti helyette az állam, majd behajtja a nem fizető félen. Sőt, aki nem fizet, attól elvesszük a jogosítványát. És képzeljék: a módszer bevált! – mutatott rá a miniszter.

A szlovén gyakorlatról Janez Cigler Kralj munka-, család-, szociális ügyek és esélyegyenlőségi miniszter beszélt, aki bepillantást engedett a saját családja döntéseinek hátterébe is.

– Szlovéniában igyekszünk elsősorban a nőket megcélozni a támogatási intézkedésekkel, annak érdekében, hogy a karrierjükről se kelljen lemondaniuk – mutatott rá a négygyermekes miniszter. – Fontos, hogy szabadon választhassanak, mennyi időt tudnak a gyerekeikkel tölteni. Szlovéniában sok édesanya dolgozik, nálunk vannak a legmagasabb arányban a kontinensen. Felmérések igazolják, hogy a gyermektelen férfiak kevésbé foglalkoztatottak a munkaerőpiacon, mint a családapák. Ez is bizonyítja, hogy a családok jelentik a legjobb terepet ahhoz, hogy a férfiak aktív szerepet töltsenek be a társadalomban. A mi családunkban a nagyszülők távol élnek, nem tudnak segítséget nyújtani a mindennapokban, így a feleségemmel a harmadik gyerek után úgy döntöttünk, hogy családanyaként otthon marad a kicsikkel. Tudtuk, hogy a döntés hatására kevesebb pénzünk lesz, de több lesz a szeretet a családunkban.

A szlovén miniszter beszámolt továbbá azokról a családbarát intézkedésekről, amelyeket az állam a gyermeket nevelők támogatásának érdekében hozott, illetve kijelentette, nagyon fontos, hogy a családokat ne hagyják cserben, sem az állam, sem a civil szervezetek, sem az egyház. Arra is rámutatott, fontos a pénzügyi támogatás, de nem elegendő, ráadásul a változáshoz a társadalom részéről is támogató hozzáállásra van szükség. Fő céljuk, hogy Szlovénia igazán családbarát országgá váljon. Kiemelte, nem valaki ellen harcolnak, hanem a saját hitvallásuk mellett állnak ki.

– A családpolitikánkban az európai fenntarthatóság jegyében koncentrálunk a jövőre – mondta határozottan a lett népjóléti miniszter, Gatis Eglītis, aki háromgyerekes családapaként kiemelten fontosnak tartja a demográfiai kérdések megoldását. – Brüsszel hozzáállása a demográfiai kérdésekhez kifejezetten csalódottá tesz. Agresszív módszerekkel akarja átrajzoltatni a család intézményét, ez Brüsszel megítélését is rontja az európaiak szemében. Álláspontjuk szerint a migráció gazdasági szempontokból is jó. Felteszem a kérdést, ez tényleg jó? Sokat dolgoztam Brüsszelben, ahol már külön muszlim, arab negyedek vannak. Ha megkérdezünk valakit a flamand vagy a vallon régióban, nem biztos, hogy ugyanezt mondaná. Sokan elnézést kérhetnének Orbán Viktortól. Egyre többen szeretnék biztonságban tudni az európai határainkat, hogy ne jöhessenek át rajta kontrollálhatatlanul. Először a felismerésre lenne szükség, kiállásra a családok ügye mellett, de ezt még nem látjuk.

Megszólalásában kiemelte, hogy Lettországban rengeteget tettek a nyugdíjasok életminőségének javításáért, ebben az élen járnak, jelentősen növelték a minimálnyugdíjat és évente indexálják a kifizetéseket. Az átlagnyugdíj körülbelül 500 Euró, de a népességfogyás megállításában még bőven szükség van a fejlődésre.

A Cseh Köztársaság miniszterelnöki kabinetfőnöke, Bartha Tünde magyarul kezdte megszólalását, de mivel a cseh államot képviselte, végül az ő nyelvükön beszélt. Hangsúlyozta a közép-európai szemlélet életben tartását, mint mondta: kis népek vagyunk és szeretnénk túlélni!

A volt olasz család- és fogyatékosságügyi miniszter, Lorenzo Fontana a családjával érkezett Budapestre, hogy minél inkább megismerhessék fővárosunkat és több időt tölthessenek egymással.

– Európa szépsége a különbözőségben áll – jelentette ki Fontana. – Azok vagyunk, amit a szüleinktől és a nagyszüleinktől kaptunk. Az emberek nemcsak anyagból vannak, sokkal inkább a hagyomány, a közösség és a kultúra értékrendszerével leszünk teljesek. Sokan úgy vélik, ha itt nem születnek gyerekek, akkor importálhatjuk őket. Az emberek közösségét azonban nem lehet egy számra redukálni. Ez nem kompatibilis a felfogásunkkal és csak feszültségeket szül. Kisebbségben vagyunk és vesztésre állunk, így hősökre van szükségünk. A család az a hely, ahol a hagyományokat továbbítjuk, de ez a nyugati szemlélet célkeresztjébe került. Az egyetlen lehetőség, hogy a családokat segítsük. Ezzel kell szembenéznünk, ha szép jövőt szeretnénk biztosítani a gyermekeinknek – zárta gondolatait az olasz politikus.

Család és demográfia az ideológiai harcok szorításában

A panelbeszélgetés résztvevői arra az ideológiai felvetésre reagáltak, hogy vannak, akik szerint a klímaváltozás és a Föld túlnépesedésének visszaszorítása érdekében kevesebb gyereket kell vállalniuk a családoknak.

– Ha az embereknek nincs gyereke, akkor hogyan őrizheti meg a kultúrát, ami egyik generációról a másikra adódik át? – vetette fel a kérdést Michael A. Blume apostoli nuncius, aki szerint a család kiemelt figyelmet érdemel. – A család ugyan nem egy tökéletes szervezet, de olyan alapintézmény, ami előrébb visz bennünket – tette hozzá az érsek.

– Akik azt gondolják, hogy túl sok ember él a Földön, azt hiszik, hogy az ember a probléma okozója, nem pedig a megoldás – fogalmazott Dr. Frank Füredi akadémikus. A magyar-kanadai szociológus kijelentette: „nincs olyan, hogy túlnépesedés – ez csak egy mítosz”. A professzor szerint mindenki, aki megszületik, egy új személy, egy fejjel és két kézzel, amelyekkel maga is tehet majd az emberiség problémáinak megoldásáért. Ő sokkal több, mint plusz egy fő, aki csak egy szénlábnyomot jelent a Földnek.

– A túlnépesedés valójában a rossz gazdaság- vagy családpolitikának a következménye – jelentette ki Dan Schneider. Az American Conservative Union ügyvezető igazgatója úgy véli: nincs tökéletes eredmény, amit a saját életünkben vagy az egyes generációkban el tudnánk érni, a tökéletesség elérhetetlen állapot.

Az az ideológia, ami szerint a túlnépesedés és a klímaváltozás problémáját kevesebb gyermek vállalásával lehetne megoldani, Phillip Blond filozófus szerint elválasztja az embert a természettől.

– Mi vagyunk az egyetlenek, akik ezt az ideológiát védjük? – vetette fel a kérdést a ResPublica think-tank igazgatója, aki hozzátette: szükség van arra, hogy mások is védjék ezt a gondolkodást, amiben Közép-Európának – köztük Magyarországnak és Lengyelországnak – is fontos szerepe van.

– A szabadság gyakorlatilag a korlátok hiányát jelenti. Viszont már pusztán azzal, hogy megszületünk, korlátok közé kerülünk: a test, amibe születünk, a család, amibe születünk, korlátoz bennünket. Az ember lényege, hogy más lények korlátozzák, hatnak rá. A baloldali extrém individuális törekvések a gyerekeket is korlátnak tekintik. Ezen gondolkodás ellen kell fellépnünk – fogalmazott Phillip Blond.

– Vannak, akik arra ösztönöznek, hogy ne hallgassunk a nagyszüleinkre, mert az ő elveik már elavultak, és ne hallgassunk a hagyományokra. Ha pedig a nagyszülők nem relevánsak, néhány évtized múlva már azt is mondhatjuk, hogy a szülők sem relevánsak – fogalmazott Dr. Frank Füredi. – Éppen ezért proaktívan rá kell világítanunk arra, hogy milyen pozitív erővel rendelkezik a család, amit nemcsak elviselni kell, hanem a pozitív hatásokat elfogadni, értékelni – hangsúlyozta az akadémikus.

A migráció kérdésével kapcsolatban Frank Füredi elmesélte, hogy ő maga is migráns, elhagyta Magyarországot, és Kanadában telepedett le. – Mi a kanadaiaknál is kanadaiabbak akartunk lenni, hogy beilleszkedjünk. Probléma akkor van, amikor a migrációt megoldásnak tekintjük a demográfiai problémákra – véli a University of Kent szociológus emeritus professzora.

– Az a fajta tömeges migráció, aminek most a tanúi vagyunk, nagyon sok kárt okoz – jelentette ki Phillip Blond, aki szerint azért az internacionalizmusra is szükség van, ami korlátozza a nacionalizmust. A brit filozófus szerint a megoldást az jelentené, ha gazdaságilag stabil helyzetben lennének a családok, az emberek, így nem éreznék úgy, hogy el kell hagyniuk a saját társadalmukat.

Nemcsak jegybank, hanem értékközpont is az MNB

Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hozzászólásában az anyagi stabilitás jelentőségére hívta fel a figyelmet, véleménye szerint biztató eredményekre számíthatunk a jövőben.

– Amikor a pénzügyi rendszer stabil, az emberek beruházhatnak, hitelhez juthatnak, így gazdaságilag pozitív irányba tendálhatunk. A versenyképesség szintén lényeges, hiszen amennyiben szeretnénk kitörni a közepesen fejlett országok világából, úgy oda kell figyelnünk arra, hogy milyen a munkaerőpiacunk minősége és mennyisége. Utóbbi szoros összefüggésben van a demográfiával, ugyanis, ha nem születnek gyermekek, nem lesz jövőbeni munkaerő sem. Akármennyire is igyekszünk a mennyiséget kompenzálni a minőséggel, valószínűleg nem fogjuk tudni akkora sebességgel elérni a fejlettséget. Versenyképességi szempontból is fontos tehát, hogy beszéljünk a demográfiáról, amelynek alapja a család – hangsúlyozta.

Majd arról beszélt, hogy jegybankként a szerepük azon túl, hogy a céljaikat megvalósítsák, az, hogy értékeket közvetítő központ legyenek és példát mutassanak mind a pénzügyi világnak, mind pedig mindenki másnak.

Ebből következik a fenntarthatóság kérdése, mi pedig azon dolgozunk, hogy hosszútávon megvalósulhasson a gazdaság fenntartható növekedése – mondta.

Az államon túl – kerekasztalbeszélgetés

Molnár Balázs, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnökhelyettese vezette azt a panelbeszélgetést, amelyben egyházak és civil szervezetek képviselői fejtették ki véleményüket a családok szerepéről. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a család fenntarthatósága érdekében buzdítani és támogatni kell a nőket a gyermekvállalásra, amely összefogással valósítható meg.

A lélek fenntarthatósága a legfontosabb

Marton Zsolt váci megyéspüspök arról beszélt, hogy az egyház nem egy civil szervezet, hanem annál sokkal több: spirituális valóság.

– Nagy öröm volt látni, hogy mennyi család tette tiszteletét az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson, ez visszaadta a hitet számomra, hogy még léteznek tradíciókat követő családok ma Magyarországon. Fontos, hogy az egyház a hitélet közvetítése mellett az élet további területein is kiálljon az emberekért, viszont azt kiemelném, hogy mi nem egy civil szervezet vagyunk, a Szent Atya pedig nem egy világcég vezérigazgatója. Célunk, hogy amikor a fenntarthatóságról beszélünk, a lelket tartsuk fent minden törekvésünkben, ezek pedig a bibliai családmodellben gyökereznek – hangsúlyozta.

Fontos a szolidaritás

Nicola Speranza főtitkár, az Európai Katolikus Családegyesületek Szövetség tagja Belgiumból érkezett, a hagyományos családokat képviseli és népszerűsíti az Európai Tanácsban.

– A családoknak úgy kell fejlődniük és növekedniük, hogy közben a társadalom hasznos részei maradjanak. Az egyház civilek közösségéből áll, a civilek közössége pedig családokból, feladatunk pedig, hogy az ő igényeiket figyelembe véve támogassuk őket. Nem létezhet fenntartható fejlődés kölcsönös kapcsolatok és szolidaritás nélkül.

Jobb eséllyel indulnak a nők a felsőoktatásban

Prof. Dr. Győrffy Balázs, a Semmelweis Egyetem Bioinformatika Tanszékének vezetője szerint a magyar felsőoktatás elnőiesedése komoly jövőbeli probléma lehet. Ennek kapcsán ismertette azt a statisztikát, miszerint Magyarországon egy nőnek 41,3%-kal nagyobb esélye van a felsőoktatásba bejutni, mint egy férfinak.

– Ennek következményeként a nők később tudnak gyermeket vállalni. Az állam feladata, hogy anyagilag támogassa ezeket az édesanyákat – hangsúlyozta. A diákhitel elengedése vagy a hallgatói GYED például ilyesfajta segítséget nyújt.

„Amikor több gyermekünk van, mint kezünk”

Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke három kérdést tett fel a közönség soraiban ülőknek: ki 34 éves a nézők közül, kinek van háromnál több gyermeke és ki hallott már az egyesületről? Több kéz is a magasba lendült.

– Egészen pontosan 34 évvel ezelőtt született meg a szervezetünk azzal a céllal, hogy segítsen a nagycsaládosokon és képviselje az érdekeiket. Három alappillérünk az értékfelmutatás, amelyet a többgyermekes szülők képviselnek, a közösségépítés – hiszen közösségeken keresztül tudunk egymásnak segíteni –, és a sajátos érdekek képviselete. Amikor nagycsaládos szülők leszünk, akkor ébredünk rá, hogy több gyermekünk van, mint kezünk, amely egy teljesen más gondolkodásmódot igényel – mutatott rá.

„A gyermeknevelés a legfontosabb dolog a világon”

Madeleine Wallin főtitkár, a Szülők és Gondozók Európai Szövetségének tagja a Svéd Királyságból érkezett.

– Ötgyermekes édesanya vagyok és mellette önkéntes munka keretében végzem többedmagammal a feladataimat. Nincsen irodánk, többnyire a konyhából dolgozunk és igyekszünk képviselni az édesanyák jogait. A vírushelyzet rámutatott a nem megfizetett gondoskodói munka szükségességére és értékére. Ez az a láthatatlan gondoskodás, amely minden társadalomban jelen van, sokszor mégsem veszi észre senki. Amikor ráébredtem, hogy a részmunkaidős munkám és az anyai teendőim elvégzése egyszerre túl nagy falatot jelentenek, arra jutottam, hogy otthagyom az állásomat és teljesmunkaidős édesanya leszek. Attól a naptól fogva dolgozom azon, hogy a társadalom elismerje az anyaságot, hiszen a gyermeknevelés a legfontosabb feladat a világon – mondta.

Példát mutat Magyarország

Varro Vooglaid, a Család és Tradíció Védelmében Alapítvány igazgatótanácsi elnöke szerint Magyarország remek példát mutat a többi európai ország számára.

– A magyar döntéshozók komolyan foglalkoznak minden, a családra vonatkozó kérdéssel. Azt gondolom, hogy egész Európának nagy szüksége van arra a példára, amit ti mutattok. A mi feladatunk pedig, hogy rávilágítsunk: mennyire fontos, hogy egy egészséges társadalmat alakítsunk ki. Az állam szerepe nélkülözhetetlen, azonban másokkal együttműködve tudnak igazán nagyot alkotni, kiemelt szereplők többek között az egyházak, az egyetemek és a civil szervezetek. A liberális média olyan elképzeléseket és ötleteket promotál, amelyek mérgezően hatnak a családok kultúrájára, ezért konzervatív tartalmat előállító alapítványként törekszünk a klasszikus értékek képviseletére – ismertette.

Optimista politikát folytatunk

Karl-Heinz B. van Lier, a Családi Értékekért Alapítvány vezérigazgatója negyven évig volt a Német Kereszténydemokrata párt tagja, de, mint mondta, a demográfiai csúcshoz hasonló rendezvényen még sohasem járt.

– Az első élmény, amely akkor ért, amikor Magyarországon landoltam és kiléptem a repülőgépből, hogy megláttam a hatalmas Családbarát plakátokat. Öröm kerített hatalmába, hogy itt lehetek egy eseményen, amely a valós demográfiai problémákkal foglalkozik, továbbá egy olyan országba érkezhettem, amely családokat támogató, pozitív és optimista politikát folytat. Meglátásom szerint Magyarország támogatja a szabad választás jogát és létjogosultságot nyer az önérvényesítési akarat, amely példaértékű. Öt gyermekem van, a feleségem pedig a szakmájában is sikeres, mégis, amikor felteszik neki a kérdést, hogy mit jelent számára a karrier, elsőként édesanyaként definiálja magát. Alapítványunk célja, hogy nagyobb támogatást nyújtsunk a családoknak, és visszahozzuk a régi vágyat a gyermekvállalás iránt.

A nyilvánosság és a család – kerekasztal beszélgetés

A konferencia második napjának záró panelbeszélgetésében a résztvevők a nyilvánosság és a család témakörében osztották meg gondolataikat.

Földi-Kovács Andrea moderátor, televíziós újságíró elöljáróban elmondta, hogy a jelenlévő szakemberek mindegyikének meggyűlt a baja a nyilvánossággal, amikor a családokkal kapcsolatban a mainstream-mel ellentétes véleményt fogalmaztak meg. Eric Zemmour francia esszéista, politikai újságírónak akkor, amikor a fogyasztói társadalom családokat felszámoló hatásairól beszélt. Szánthó Miklósnak, az Alapjogokért Központ igazgatójának akkor, amikor az LMBTQ propaganda erősödése miatt publikációiban többszörösen figyelmeztette a magyar olvasóközönséget. Dr. Szilvay Gergely írónak, a Rubicon Intézet kutatójának pedig azt követően, hogy A genderelmélet kritikája című átfogó művében a genderelméletről mint életidegen elméletről értekezett.

A beszélgetés első részében Eric Zemmour fejtette ki hosszabban a véleményét saját hazája, Franciaország demográfiai válsága és értékvesztési folyamatai kapcsán.

– Egy nemzet két módon tűnhet el: akkor, ha leigázzák, vagy akkor, ha nem reprodukálja magát, vagyis ha nem születnek gyerekek. Jelenleg Franciaországban mindkét tendencia megfigyelhető: van egy nagyon erőteljes demográfiai válság, egy népességfogyás, és mellette van egy migráns válság, illetve fenyegetettség, ugyanis nagyon jelentős az Afrikából érkező népesség. Ezen túlmenően ideológia harc is folyik, dekonstruálódik mindaz, ami hagyományos, pl. a heteroszexuális párkapcsolatok modellje, álnemek jönnek létre, és még sorolhatnám, a posztmodern ideológia képviselői harcos kisebbségként szeretnének uralkodni a többség felett. Úgy gondolom, hogy vannak kihívások és veszélyek, de a francia népben ugyanúgy megvan a túlélési ösztön, mint a magyarban – tette hozzá a publicista.

A szakemberek egyetértettek abban, hogy az identitásválság korszakában élünk, amikor egyes irányzatok mindent megkérdőjeleznek, mindent újrafogalmaznak és mindent felülírnának, így a család fogalmát is. Arra kérdésre, hogy szükség van-e egyáltalán újraértelmezni a családdal kapcsolatos korábbi definíciókat, Szánthó Miklós a következőket mondta:

– Sem felülbírálni, sem újra értelmezni nem kell a család fogalmát, és az igazat megvallva vitára sem látok lehetőséget, itt harcra van szükség. Azt láthatjuk, hogy a nyilvánosság kettévált, van két totálisan egymással szemben álló interpretáció. Az egyik legalább megpróbál kapcsolatot létesíteni a valósággal és szembenézni a valós problémákkal, míg a nyilvánosság másik tere viszont a saját ideológiájának egy, a természet és a teremtés rendjével szembemenő álvilágot kreált és ezt az ideológiát akarja rákényszeríteni valamennyi társadalomra, országra. Harcba kell szállnunk, meg kell védenünk a családok természetes közegét. Véleményem szerint az igenis egy civilizációnak a képessége, ha a saját népességét önerőből fenn tudja tartani és meg tudja védeni a társadalmi rend alapjául szolgáló család intézményét – jelentette ki.

Dr. Szilvay Gergely szerint már önmagában az probléma, hogy a mai posztmodern világban egyáltalán vita van arról, hogy mi az a család, hiszen ez egy magától értetődő társadalmi intézmény kellene, hogy legyen.

– De persze, ha már vannak, akik ezt megkérdőjelezik, akkor miért ne lehessen értelmes vitát folytatni? – vélekedik a szakember. – Ellentétben sok más, főleg nyugati országgal, Magyarországon még lehet beszélni arról, hogy mi a család, legalábbis bizonyos közegekben. Itthon még meg lehet védeni a családdal kapcsolatos hagyományos elképzelést, míg nyugaton a posztmodern ideológia olyan mértékben relativizálta a házasság és a család fogalmát, olyan sokféle meghatározást állítanak fel, hogy ezzel kihúzzák a definíció alól a talajt, mert ami mindent jelent, az nem jelent semmit sem.

– Egyetértek azzal, hogy annyira távol kerültek egymástól az ideológiai pozíciók ma a világban, hogy az emberről alkotott alapvető véleményünk gyökeresen más. A „Mi az ember?” kérdésre teljesen más választ ad a progresszív oldal és mást a konzervatív. Míg utóbbi szerint van esszenciája, lényege az embernek, van állandó természete, és a test és a lélek egysége alkot bennünket, addig a progresszív oldal ezt a kettőt különválasztja és konstrukciónak tartja az embert. Ez a két álláspont hosszú távon összegyeztethetetlen – fejtette ki.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy több fronton kell küzdelmet vívni a hagyományos családmodell védelmében, és olyan „ellenpropagandát” kell folytatni, ami újra a hagyományos családi értékeket állítja a középpontba.

A családnak nincs alternatívája

– Fárasztó és tanulságos két napon vagyunk túl, tele van a fejünk értékes gondolatokkal – kezdte záróbeszédét Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter. – Egy fontos alapvetéssel kezdeném: a családnak nincs alternatívája – jelentette ki a Budapesti Demográfiai Csúcs ötletgazdája, majd tíz pontban foglalta össze a kétnapos esemény tanulságait.

– A nyugati világban nem születik elég gyermek, gyermek nélkül viszont nincs fenntartható fejlődés – folytatta. – Kiemelten fontos, hogy álljunk ki a hagyományos értékek mellett, olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek támogatják a családokat. Határozottnak kell lennünk, látszódnia kell az elszántságnak annak érdekében, hogy ne veszítsük el az értékeinket! Szükség van ezekre az alkalmakra, hogy találkozzunk és beszélgessünk, gondolkodjunk közösen a családokat támogató javaslatokról. Minden alkalommal egyre többen vagyunk. Először egyedül álltam itt, de idén már nyolc magas rangú állami vezető is fontosnak érezte megjelenését a rendezvényen – emelte ki Novák Katalin.

– Egyértelmű feladatunk van: át kell fordítanunk akciókra, tettekre az itt hallottakat, gondolkodó és cselekvő emberekre van szükségünk. A megszületett és tegnap aláírt deklaráció mindannyiunkat segít majd a döntéshozatalban ebben a közös ügyben. Ismét kiderült, hogy Magyarország egy rendkívül gazdag ország, olyan kincsekre kell irányítanunk a reflektort, amikre büszkék lehetünk – mondta Novák Katalin.

Végül kifejezte háláját és köszönetét az esemény szervezőinek és előadóinak, illetve reményének adott hangot, hogy a jövőben ismét megvalósulhat a nemzetközi csúcs.

– Bízom benne, hogy otthon, amikor végiggondolják, mit kaptak ettől a két naptól, büszkén állhatnak majd meg a gyermekeik előtt. Azért dolgozunk, hogy a továbbiakban is együtt küzdhessünk nemcsak a magyar, de az európai családokért is! – zárta gondolatait a miniszter.