A kutatás adatai alapján a baby boom (a 1970-es évek) idején születettek a nyugdíjjövedelem tervezésénél az állam 70 százalékos hozzájárulására számítanak, az ezredforduló idején született generáció már csak 42 százalékosra, a fiatalabb korosztály egyre inkább tisztában van az állami ellátás határaival.

Öt megkérdezettből kettő úgy vélte: a növekvő élettartam és a fogyó népesség következtében emelkedő társadalombiztosítási kiadásokat az adók emeléséből kell finanszírozni. Csak minden tizedik magyar – kevesebben, mint a világátlag – gondolta úgy, hogy az államnak csökkentenie kellene a társadalombiztosítás kiadásait.

A magyar dolgozók alig több mint negyede (27 százalékuk) takarít meg rendszeresen, ami messze elmarad a 39 százalékos világátlagtól. Öt magyarból kettő semmilyen nyugdíjtervvel nem rendelkezik, igaz, csaknem 30 százalékuk tervez nyugdíjcélú megtakarítást, ami jócskán meghaladja a 18 százalékos világátlagot.

A nyugdíjas kor terveit és céljait vizsgáló felmérésből az is világossá vált, hogy a magyarok sokkal kevésbé bíznak abban, hogy kényelmes idős kort tudnak biztosítani maguknak. Mindösszesen csupán 22 százalékuk bizakodó, szemben a 29 százalékos világátlaggal. A nők jobban aggódnak a férfiaknál, előbbiek 40 százaléka, utóbbiak 30 százaléka érez emiatt szorongást.

(fotó: Shutterstock)

pénzügyi tanácsoknyugdíjfiatalpénzügyek