Újabb érvet szolgáltatott a halfogyasztás növelésére a kanadai Guelph Egyetem kutatócsoportja. A tudósok az omega-3 zsírsavak élettani hatásait vizsgálták, illetve arra voltak kíváncsiak, hogy a növényekben található alfa-linolénsav (ALA) hatása bármiben különbözik-e a halakban lévő eikozapentaénsav (EPA) és dokozahexaénsav (DHA) hatásától a mellrák kialakulása szempontjából. A kutatók arra jutottak, hogy mindkettő kimutathatóan csökkenti a tumor létrejöttének esélyét, azonban a halakban lévő sokkal jobban.


A kutatásról beszámoló brit Independent című lap azt írja, közismert tény, hogy a halakban jelentős mennyiségű az omega-3 zsírsav van, és a többség azt is tudja, hogy ennek pozitív élettani hatása van. Korábbi vizsgálatokból már kiderült, hogy a krónikus betegségek megelőzésében fontos szerepet játszik ez a zsírsav, és azt is tudták, hogy a rák kialakulását is hátráltathatja. Többek között ezek az okok is szerepet játszanak abban, hogy az iparilag fejlett országok élelmezésügyi szervezetei kivétel nélkül az elfogyasztott hal mennyiségének növelésére igyekeznek sarkallni az embereket – a legtöbb államban kevés sikerrel.


A kanadai kutatók speciálisan a mellrák kialakulásának folyamatát figyelték meg egérkísérleteik során. Azt találták, hogy mind az ALA, mind pedig a halakban lévő EPA és DHA csökkenti az emlődaganat létrejöttének esélyét, illetve az áttétek és a tumor méretének nagyságát. Azonban szignifikáns különbség mutatkozott a kísérleti állatoknál a két forrásból származó zsírsavak hatásában. A cikk szerint ugyanis nyolcszor (!) jobb eredményre jutottak a halakban megtalálható omega-3-mal a növényi eredetűekhez képest.


Hiába járul hozzá az egészséges élethez a halfogyasztás, már a tengerparti országokban sem esznek olyan sokat, mint régen. Észak-Amerikában például nagyjából 1-3 gramm ALA, és 100-150 milligramm EPA/DHA az átlagos napi bevitel. Ami messze elmarad a helyi ajánlásoktól, amelyek szerint a napi energiabevitel 0,3 százalékát kellene a halból származó zsírsavakkal biztosítani. Ideális esetben hetente legalább háromszor lenne érdemes halat, vagy azt tartalmazó ételt enni. Gyermeknél a 433-600 milligramm ajánlás szerinti hal eredetű omega-3 zsírsav alig valósul meg még az Egyesült Államokban is. A felmérések szerint ugyanis a fiatalok 84 százaléka heti legfeljebb egyszer eszik halat, vagy tenger gyümölcseit. Pedig a kutatók úgy látják, a pubertás előtti halfogyasztás az emlőrák későbbi kialakulásának kockázatát (is) jelentősen képes csökkenteni, pozitív hatása van a szerv kialakulására, és így későbbi egészségére.


Idehaza a KSH adatai szerint 2015-ben mindössze évente 6 kilogramm halat ettek meg a polgárok (átlagosan, fejenként). Bár mutatkozik némi javulás, sőt, ez az adat majdnem kétszerese a kétezres években mértnek, még így is jelentős a lemaradás az uniós átlaghoz képest. Összeurópai szinten ugyanis kicsit több mint 25 kilogramm halat esznek meg az emberek fejenként.