A magyar vidéki táj meghatározó családiház-típusa négyzetes alaprajzú, 100 négyzetméter körüli alapterületű, általában földszintes sátortetős épület, amelynek építése a hatvanas évek elejétől a nyolcvanas évekig volt jellemző.

Az MTI-hez elküldött felmérés szerint a megkérdezettek 23 százaléka lakik jelenleg is kockaházban, 49 százaléka pedig lakott valaha ilyenben.

A kockaház előkelő helyet foglal el az ingatlanvásárlók listáján is. A modern, földszintes házak (47 százalék) után ez a második legkeresettebb háztípus a vásárlók körében, a felmérés szerint a felnőtt lakosság harmada biztosan, vagy inkább venne kockaházat. Ingatlanpiaci szakértők szerint ennek az a magyarázata, hogy a kockaházak árazásukban nem térnek el jelentősen a többi téglaháztól, mégis jó vétel lehet, mert itt biztosabban tudható, mi a műszaki tartalom.

A kockaházak állapota vegyes, összességében felújított, újszerű, közepes vagy jó állapotról számolt be a benne lakók 83 százaléka. A Kádár-kockákon nagyobb arányban végeztek felújítási munkákat (91 százalék), mint a többi háztípuson (83 százalék).

Az eddig elvégzett munkálatok között a leggyakoribb volt a külső ajtó- és ablakcsere (72 százalék), a burkolatok és padlók cseréje (67 százalék), a fürdőszoba teljes felújítása (60 százalék), fűtéskorszerűsítés (61 százalék).

(illusztráció: Shutterstock)

Otthonteremtési Programlakásfelújításfelújításingatlan