A kutatás célja

Vizsgálatunk célja azon kérdés feltárása volt, hogy a magyarországi közszféra hogyan írható le az atipikus munkavégzés szempontjából. A kutatás keretén belül arra is vállalkoztunk, hogy megismerjük az érintettek által megfogalmazott javaslatokat, így azonosítani tudjuk a lehetséges fejlesztési irányokat. 

Kutatásunk illeszkedett az EFOP-1.2.6-VEKOP-17-00001 Családbarát ország projekt célkitűzés-rendszeréhez. A projekt bázisát adó stratégiai cél ugyanis az volt, hogy a társadalomban megerősödjön és általánossá váljon a családbarát értékrend. A kitűzött cél eléréséhez szervezetünk többek között a munka és a családi élet összeegyeztetését elősegítő megoldások kidolgozásával, terjesztésével, valamint a szolgáltatók és szolgáltatások család- és gyermekbarát szemléletének kialakításával kívánt hozzájárulni. A kutatás keretein belül tehát kerestük az atipikus munkavégzésre alkalmassá tétel lehetőségeit és feltételeit.

Módszertan

A kutatás során először a közigazgatás szervezetrendszerének az áttekintésére került sor. Ezen belül kiemelt figyelmet fordítottunk az államigazgatás szervezeti felépítésére, osztályozására, irányítására, felügyeletére és a különböző szervek egymáshoz való viszonyára. Ezen ismeretek birtokában és az ide vonatkozó módszertan, szakirodalom ismeretében került sor egy olyan minta kialakítására, amely a közszféra leképezésén túl arra törekedett, hogy regionális és települési sajátosságokat is figyelembe vegyen. Az előkészítés során kutatásszervezési szempontokat is mérlegeltünk, hiszen a mintába bekerült intézményekhez való hozzáférés szempontjából az adatfelvétel engedélyeztetése kulcsfontosságú volt. Ennek a munkának az eredménye képpen került kialakításra az a minta, amely összesen 20 fókuszcsoportos interjú elkészítésével számolt. 

A következő lépésben a fókuszcsoportos beszélgetésvázlat kidolgozására és véglegesítésére került sor, ezt követően a csoportos beszélgetések lebonyolítása zajlott. Az egyes helyszíneken általában másfél órás beszélgetések keretében gyűjtöttünk információt. A megjelentek létszáma hat és kilenc fő között mozgott. A moderátorok írásbeli jegyzeteket készítettek, emellett a találkozókról hangfelvétel is készült, amelyek a későbbiekben kiírásra kerültek. Kutatócsoportunk ennek a leiratnak az alapján írta meg az eredményeket bemutató összefoglaló tanulmányt. 

A kutatás tanulmánya az alábbi linken elérhető:

Magyar közszféra átvilágítását célzó felmérés