„A színház szabadságot ad”

– Jómagam is szívesen nézek mind bábelőadásokat, mind pedig gyermekdarabokat – kezdi Révész Renáta gyásztanácsadó és meseterapeuta. – A mesék a gyermekek belső világához szólnak, a lelkükre és érzelmeikre hatnak, ami azért jó, mert örömforrást, szórakozást jelentenek számukra, elősegítik az önismeretük és a személyiségük fejlődését. A színház egyesíti a mese és a játék elemeit, illetve képszerű, akárcsak a gyermeki fantázia.

A szakember szerint a mesék a gyermekek minden életkorában az éppen aktuális problémák megoldásához nyújtanak pszichológiai segítséget.

– A kicsik az életben nehézségekkel, küzdelmekkel kerülnek szembe, az akadályok leküzdéséhez viszont a mesékből sok erőt meríthetnek. A klasszikus és a kortárs mesék is a gyermekek legfontosabb kérdéseire adnak választ, legyen szó a félelmekről, a testvérféltékenységről, a kisebbrendűségi érzésről, vagy egyéb, bennük felmerülő nehézségekről. A mese ösztönzi a gyermek képzeletvilágát, ábrándozását, és éppen azért meggyőző, mert a képzeletre hat. Azzal, hogy mozgásba hozza a fantáziájukat, egyben gazdagítja is az életüket, hiszen lényeges emberi problémákról mesél a képzelet síkján.

Mai problémák, modern megoldások

– Több olyan gyermekszínház van jelen a magyar kulturális világban, amely előadásaiban bábokkal ötvözi a mesedarabokat, tehát a színészek és a bábok egyszerre szerepelnek. A bábtechnika nagyon magával tudja ragadni a gyermekeket, és ami különösen jó, hogy a jelenleg is ismert mesekönyvekből születnek meg ezek a színdarabok. Ilyen például a Rumini, illetve a Marék Veronika könyveiből készült adaptációk, például a Boribon és Annipanni című előadás. Ezek a mesék többségében a mai gyermekek problémáival foglalkoznak, így másfajta feldolgozási módokat javasolnak, mint a klasszikus mesék. Ennek köszönhetően pedig sokkal direktebb és közvetlenebb kapcsolat születhet meg a mű és a gyermekek között.

Komoly téma viccesen tálalva

Renáta szerint még egy felnőtt előadásnál is nagyon izgalmas az interaktivitás, a gyermekelőadásoknál pedig különösen az, hiszen az üzenet jobban átjön akkor, ha nem csupán passzív követők vagyunk.

"Jólesik egy gyermeknek, ha érzi, hogy fontos az ő jelenléte, és figyelmet kap."

– Jólesik egy gyermeknek, ha érzi, hogy fontos az ő jelenléte, és figyelmet kap. A nagysikerű Esznek-e a halottak epertortát? című könyv Rosemarie Eichingertől fontos témát dolgoz fel: a gyászt. Az ebből készült darabot én is megtekintettem, így személyesen láthattam, hogy mennyire tetszett a gyermekeknek. Az interaktivitás tette igazán élvezhetővé számukra az előadást, mert a készítők több ízben is bevonták őket, illetve egy fajsúlyos kérdést – a halállal való megküzdést – humoros köntösbe tudták csomagolni, így előfordult többször is, hogy a nézők felnevettek előadás közben. A könyv alapvetően egy könnyedebb hangvételű mű és jó volt látni, hogy ez a hangulat az előadás során is megszületett. Vannak olyan régebben látható előadások, amelyek felvételről is megtekinthetők, így meleg szívvel ajánlom például a Gimesi Dóra: Csomótündér című könyvéből készült darabot is, amely a válás témakörével foglalkozik és gyermeknyelven írja le a folyamatot. A klasszikus mesék közül pedig a Budapesti Bábszínház: Holle anyó című előadása is egy rendkívüli mű.

A bábok még mindig hódítanak

"Ahhoz képest, hogy a báb mennyire régi technika, mégis újszerű és modern, így a mai napig vannak csodálói."

– A mostani bemutatók szintén aktuális kérdésekkel foglalkoznak, a Gimesi Dóra: Emma csöndje című előadás például a klímaváltozásról és az állatok megmentéséről szól, és véleményem szerint a gyermekek belső problémáját is szépen dolgozza fel. Csodálatos látvány, amikor az óceánvilágot bábokkal jelenítik meg; találkozhatunk polip, cápa és rája „szereplőkkel”, így nagyon izgalmas, hogy amit már a filmekből ismerünk, azt most bábtechnikával ábrázolva is láthatjuk. Ahhoz képest, hogy a báb mennyire régi technika, mégis újszerű és modern, így a mai napig vannak csodálói. Jane Teller világhírű ifjúsági regényéből, a Semmi című könyvből adaptált bábelőadás például szinte végig teltházas volt, itt a célközönség azonban már inkább a tinédzserek, akik az elején még kicsit sutyorogtak ugyan, de aztán feszült figyelemmel végigkísérték az előadást. A klienseimtől és a szülőktől is sok pozitív visszajelzést kapok arra vonatkozólag, hogy egy-egy általam ajánlott mesedarab megnézése után sikerült megérteniük vagy feldolgozniuk egy problémát.

Nemcsak kikapcsol, hanem tanít is

- A Vaskakas Bábszínház szintén vezető társulat Magyarországon, nekik is sok előadásuk van. Tőlük ajánlanám például a Halhatalanságra vágyó királyfi vagy a Mindentlátó királylány című darabokat. A gyermekszínházak – azon túl, hogy tanítanak és szórakoztatnak –, segítenek szocializálni a gyermekeket a későbbi, felnőtt előadásokra is. Egy gyermeknyelven ábrázolt, de dráma műfajú darab olyan katarzist és magával ragadó pillanatokat tud okozni, amelyek a megértést is sokkal mélyebbé teszik, a kicsik pedig sokszor maguk is szerepelhetnek, így hihetetlenül bele tudják élni magukat ezekbe a színpadi előadásokba. Az is izgalmas élmény számukra, hogy felnőtteket látnak játszani, így ők is könnyebben bevonódnak a mesékbe. A színház szabadságot ad nekik: a képzelet nyomán éppen annyit engednek be a saját világukba, amennyit ők szeretnének.

(fotó: Shutterstock, privát)