A képességek fejlesztéséhez, fejlődéséhez a biológiai, genetikai öröklődés mellett a minta, a viselkedési formák átörökítése is szükséges. Abban a családban, ahol érték a tudás és a tanulás, a gyermek számára is fontos lesz.

A tehetség kialakulásáról, fejlesztéséről, feltételeiről beszélt Duró Zsuzsa gyermekpszichológus A Mindenki Akadémiáján. Mi is az a tehetség? című előadásában elmagyarázta: tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.


Senki sem lehet kiemelkedő mindenből

Az adottságok rendkívül fontosak, ezeket szüleiktől, nagyszüleiktől genetikai úton örökölik, örökítik az emberek. A pedagógusok ezekből az adottságokból állítanak elő, fejlesztenek képességeket. A definíciónak fontos eleme az is, hogy egy-két területen jobb a teljesítmény. Tehát senki sem lehet 10-12 tárgyból tökéletes, ez fizikailag és mentálisan is lehetetlen. Ha a szülők, pedagógusok figyelnek és lehetőséget kínálnak a kiemelt képességek fejlesztéséhez, akkor az úgynevezett tehetségígéretből megvalósult tehetség lesz. A tehetség mindig teljesítményben nyilvánul meg, de fontos szem előtt tartani, hogy a teljesítmény mindig életkori sajátosságokhoz kötött. Egészen más várható el egy óvodástól, egy kisiskolástól vagy egy középiskolástól. Rendkívül fontos a folyamatos figyelemmel-kísérés. Lényeges időben felismerni, hogy kik azok a gyermekek, akik valamiben átlag feletti képességűek. Ha már a család vagy a pedagógus ezt megtette, akkor ne hagyja veszni, fejlesztő tevékenységgel próbálja maximálisan kibontakoztatni a képességeit. Ekkor lesz a gyermek boldog és kiegyensúlyozott.


Fontos, de nem mindenható az intelligencia

Sokáig tartotta magát az a nézet, miszerint az a tehetséges ember, akinek az intelligenciája nagyon magas. A szakember szerint kétségtelen, hogy az intellektus fontos ahhoz, hogy a gyermek megértse az összefüggéseket, tárolni tudja az információkat, különböző gondolkodási képességekkel új dolgokat legyen képes létrehozni. De ez már kevés. A tudomány mai állása szerint a tehetségnek nem egy, hanem három összetevője van. Az átlagon felüli képesség, a kreativitás, valamint a motiváció. A megfigyelések azt mutatják, hogy a gyermekek 10-15 százaléka tehetségígéret. Érdemes velük szakértő módon foglalkozni, felismerésükre különböző diagnosztikai módszereket bevetni a lehető legkorábbi időszakban. A korai felismerés már egyértelmű előszobája a későbbi, magas szintű képességeknek. Az is fontos, hogy együtt működjön a család és az óvoda-iskola. A két színtér közös munkájával lesz a legnagyobb siker. Felvetődik a kérdés, hogy fontos vagy másodlagos az intelligencia szerepe. Fontos, de nem mindenható. A legszélesebb sáv az átlagos képesség, 85 és 115 között mozog ez az IQ szint. Az emberek 68 százaléka ebbe a tartományba esik. 115-130 közé az emberek 13,5 százaléka esik, az ide tartozó gyermekek a tehetségígéretek. Vannak még magasabb értékek, az emberek 2,4 százaléka 140-145-ös IQ-val bír. Vannak 160-as IQ-val rendelkezők is, a zsenialitás határán az emberek 0,14 százaléka mozog.


A sikerhez vezető út maga a siker

Ha megtapasztalta a gyermek, hogy a szorgalommal, kitartással végzett munkájának eredménye van, egészen biztos, hogy egész életére meghatározó lesz az az attitűd, amely által sikerorientált emberré válik. Szakemberek azt is elemezték, melyek azok a környezeti hatások, amelyek pozitív irányba befolyásolják a tehetség kibontakozását. Az egyik terület a család, mint elsődleges szocializációs tér. Ez a legszűkebb közösség egész életre meghatározza a munkához, tanuláshoz való viszonyt, a szabály- és szokásrendszer betartását, valamint az érték- és normarendet. A másik terület az óvoda, iskola. Az intézményes nevelés-oktatás színterei, ahol szakemberek ismerik fel a képességeket és azt, hogy vannak gyermekek, akik nagyon korán érnek, akár 3 éves korukban különleges dolgokat produkálnak. Nagyon korán érő terület például a zenei képesség, amely hároméves korban már markánsan megmutatja magát.


Szükség van a családra, az iskolára és a társadalomra is

Czeizel Endre orvos-genetikus kettéválasztotta az általános képességeket a speciális képességektől. Azt állította, hogy általános például az intellektuális, vagyis az értelmi képesség. Ez minden egyéb terület fejlődéséhez fontos, hisz meg kell értenie a gyermeknek például az utasítást, tárolni kell emlékezeti képességekkel a tananyagot, gondolkodással pedig új dolgokat létrehozni. De ott vannak a speciális képességek, például a zene, a különböző művészeti ágak, a mozgás és a szociális képesség. Pici korban látható, hogy vannak, akik befolyásoló erővel bírnak a közösségre, hallgatnak rájuk, csoportokat tudna vezetni. Ez is egy képesség, amely tehetséggé válhat. Czeizel Endre modelljében a környezeti hatások is módosulnak. Természetesen ott a család, az intézményes nevelés színtere, a kortársak, de ott a társadalom is, amelynek felelősséget kell vállalnia azért, hogy tagjai maximálisan kibontakoztathassák képességeiket saját és a társadalom boldogulása érdekében. Kizárólag emberekre jellemző öröklődési forma a szociokulturális öröklődés. És itt jönnek be a képbe a nevelési-oktatási intézmények. Vagyis az oktatással az értékek átmentése és a képességek fejlesztése lesz majd a legfontosabb hozadék. Így alakulnak ki a gyermekben a kimagasló képességek.


A tehetséges gyermekek tulajdonságai

Vannak olyan tulajdonságok, amelyekkel könnyen felismerhető a magas intelligencia. Ilyen például a beszéd. A tehetséges gyermekek korábban tanulnak meg beszélni. Fontos terület a kreativitás is. Az önálló ötlet, alkotás képessége, az eredetiség. Ők azok a gyermekek, akik önállóan kérdeznek, remek humoruk van, akik újat szeretnének alkotni és motiváltak. Hosszú órákig képesek egy dologgal foglalkozni. Vannak rossz tulajdonságaik is. A szakember úgy fogalmazott: időnként bicskanyitogató módon viselkednek a környezetükkel. Árulkodó jel a türelmetlenség, az önfejűség, amit a gyermek a fejébe vesz, azt véghez is viszi. Állhatatos, nem lehet befolyásolni, és túlzottan kritikus. Beszélt arról is, hogy három lehetőség nyílik a tehetség kibontakoztatására. Az egyik a gyorsítás vagy léptetés. Mivel rendkívül jó tudásállománya van a tehetséges gyermeknek, képes arra, hogy rövidebb idő alatt nagyobb mennyiségű tananyagot dolgozzon fel egyéni, differenciált fejlesztéssel. A gazdagítás vagy dúsítás a tananyag kibővítését jelenti. A tehetségeket lehet elkülönítve, csoportokban foglalkoztatni. A gyermekpszichológus hangsúlyozta: a tehetség kibontakoztatásához a családnak, az nevelő-oktató intézményeknek és a környezetnek, a társadalomnak legalább akkora szerepe van, mint a biológiai örökségnek.