Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján, a csecsemők hat hónapos koráig kizárólag az anyatejes táplálás javasolt – olvasható az Első 1000 Nap Program közleményében.

A babáknak a születés utáni első egy évben még nincs kialakult immunrendszere.

Az anyatejben található nyomelemek és vitaminok pedig nagy szerepet játszanak a megfelelő bélflóra és védekezőképesség kialakulásában.

Friss kutatások szerint Magyarországon a babák felét 12 hónapos koráig szoptatja édesanyjuk, ami nemzetközi viszonylatban is jó eredménynek számít.

A hozzátáplálás időszakában is érdemes az anyatej-alapú étrendre támaszkodni, hiszen az anyatej tápanyagtartalma és összetétele tökéletesen megfelel a csecsemők igényeinek. Számos felnőttkori betegség kialakulásának megelőzésében is kardinális szerepet játszik a megfelelő idejű szoptatás, csökkenti az allergiás megbetegedések, a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, valamint szerepet játszik a későbbi magas vérnyomás és elhízás megelőzésében is. Nemzetközi kutatások bizonyították azt is, hogy azok a csecsemők, akiket életük első 1000 napjában helyesen tápláltak és megfelelő ideig szoptattak, ritkábban szenvednek középfül-gyulladásban, tüdőgyulladásban, valamint bél- és felső légúti fertőzésekben.

– Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az anyatejes táplálás milyen előnyökkel, és pozitív hatásokkal bír mind a babák, mind a mamák szempontjából. A szoptatás segít az édesanya és gyermeke közti szoros érzelmi kötelék kialakításában, emellett számos felnőttkori betegség kialakulásának megelőzésében is aktív szerepe van. A csecsemőkorban kialakított megfelelő táplálkozás a babák egész későbbi életét meghatározza – emelte ki Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, az Első 1000 Nap Program szakértője.

A szoptatás tehát nem csak a csecsemők számára előnyös; kimutatták, hogy csökkenti a petefészek- és mellrák kialakulásának kockázatát, ráadásul segít a kismamáknak megszabadulni a terhesség alatt felszedett plusz kilóktól is.

(fotó: Shutterstock)

anyabababetegségszoptatás