Bedő Imre: „Az az igazán gazdag ember, akinek a magánélete kiegyensúlyozott”

Közgazdászként indult a pályán, majd bankár és vállalkozó lett, de folyamatosan buzogott benne a társadalmi felelősségvállalás iránti vágy, ezért 2013-ban megalapította a Férfiak Klubja nevű civil szervezetét. Tevékenységük alapvető célja a hagyományos emberi, erkölcsi értékek mentén a férfi-nő szövetség, végső soron pedig a családok megszilárdítása.

Mit szól hozzá, hogy az Anyák napja mellett néhány éve már Magyarországon is megemlékezünk az Apák napjáról?

– Ez egy nagyon összetett dolog. Én folyamatosan azon dolgozom, hogy a „férfi ügyet” leválasszam a „női ügyről”. Az Apák napjának számomra van egy olyan üzenete is, mintha valamiféle férfi emancipációs dolog lenne, holott Amerikával ellentétben nálunk a férfiak egyenjogúsági küzdelmei egyáltalán nem divatosak. Addig, amíg az Anyák napja kistestvéreként, kvázi leágazásaként tekintünk az Apák napjára, bennem ambivalens érzéseket fog kelteni. Fontos persze az Apák teljesítményének, fontosságának a hangsúlyozása, elismerése, de ennek talán nem „egy külön nap kijelölése” a legmegfelelőbb módja. Akik jó apák, azok úgy érzik, hogy csak a dolgukat teszik, akik meg nem, azokban meg a bűntudat nő. Mondjuk manapság nem árt egy csipetnyi figyelmeztetés.

Mit üzenne most mégis ennek kapcsán a férfitársainak?

– Apák napján a legfontosabb üzenet szerintem, hogy a városi apáknak nem elég a munkahelyükön ak nem elsősorban az apa pénzére van szüksége, hanem ő rá, mint férfira, mint emberre. A férfiak számára jelentős értékeket, látásmódot fontos kifejezésre juttatni egy iskolaválasztásnál, vagy akár egy kirándulás megszervezésénél is, hisz észrevétlenül abból is sokat tanulhatnak a gyerekek. Sok apa gondolja azt, hogy a dolga alapvetően a család anyagi biztonságának a megteremtése, és nem baj, ha hiányoznak otthonról, az anya úgyis mindent elintéz. Ez hatalmas tévedés, amit tudatosítani kell a férfiakban. A munka-magánélet egyensúlyának megteremtése a férfiaknak is legalább akkora nehézség, mint a nőknek, de az apukákkal szemben „megértőbbek” vagyunk, ha a munka irányába billen a mérleg nyelve, pedig ez nem jó így. Számtalan kutatás bizonyítja, hogy egy férfi számára egészségvédő faktor az apaság, az, ha családja van, és elegendő időt tölthet a szeretteivel. „Pelenkázz, tovább élsz!” Kopp Mária zseniálisan fogalmazta ezt meg. Legtöbbször arról beszélgetünk, hogy a gyerek érdeke, hogy az apuka sok minőségi időt töltsön a családjával, holott ez a férfiak számára ugyanakkora jelentőséggel bír!

A férfi-női szerepek összemosódása hogyan hat a férfiak lelkivilágára?

– A modern kor talán egyik legégetőbb kérdése ez. A férfiak nagyon sok olyan üzenetet kapnak a médiából, hogy különösebben nincs is nagyon rájuk szükség. A nők is tudnak pénzt keresni, el tudják tartani a családot. Mintha a gyerekek kis állatok lennének, akiket növelni és nem nevelni kell. Ma már igazából a nők szinte mindent meg tudnak csinálni, amit meg nem, azt meg tudják vásárolni – hirdetik sokan, persze teljesen falsul. Az egészséges fejlődés szempontjából az az optimális, ha a lány- és a fiúgyermekek egyaránt látnak követendő női és férfi mintát is maguk előtt, maguk körül, és az életük ezen korai, szenzitív időszakában pozitív tapasztalatot szereznek a két nem együttműködésével kapcsolatban. Amikor gimnáziumokban beszélgetek a fiatalokkal, nekik is azt szoktam hangsúlyozni, hogy az anyagi biztonság jó dolog, de az az igazán gazdag ember, akinek a magánélete kiegyensúlyozott. Azért, hogy férfi-nő, apa-anya harmóniában éljen, minden nap kő keményen kell dolgozni.

Nyilván előnyből indul, akinek volt értékes apa-mintája, de mi a helyzet azokkal, akiknek apa nélkül kellett felnőniük? Mi segítheti őket az apává válás során?

– Ez egy nagyon nehéz ügy, de szerencsére van remény. Véleményem szerint a mintanélküliség sokkal rosszabb, mint a rossz minta, mert akkor legalább tudja az ember, hogy milyen nem akar lenni. A mintanélküliséget csak hihetetlenül intenzív önfejlesztéssel lehet kompenzálni, hogy ne csak jó nagypapa, de már jó apuka is tudjon lenni, akinek ez a minta kimaradt az életéből.

Ebből a szempontból nagyon fontos még a tágabb környezet hatása is. A jelmondatunk: Férfi. Érték. Minta. Példa. A minta ugye az, amit nap mint nap lát a gyerek a családban, a példa ezzel szemben az, amit innen-onnan, a szomszédtól, egy edzőtől, mások apukájától stb. össze tudunk szedni. Ennek is rendkívül nagy a jelentősége a jellemfejlődés szempontjából. Azt gondolom, hogy azoknak a fiataloknak, akiknek nincs apjuk, olyan közösségekbe kellene járniuk, ahol van lehetőségük férfiakkal találkozni, aztán ezekből az apró mozaikokból össze fogják tudni rakni majd a saját férfi- és apaképüket. A bölcs idősekkel való beszélgetés is nagyon hasznos lehet, hisz ők már rengeteg dolgon keresztülmentek, megértettek és átértékeltek sok mindent. Az érzelmi érést segítheti továbbá, ha színdarabokat néznek és klasszikusokat olvasnak a fiatalok, hiszen ezekben gyakorta jelennek meg olyan élethelyzetek, nehézségekre adott válaszok, amik szintén orientálhatnak.

11 és 8 évesek a gyermekei. A jó minta ellenére érezte valaha úgy, hogy nem elég jó apa?

– Nagyon igyekszem megfelelni ennek a szerepemnek. Sokszor hívnak előadást tartani, ezért például azt a korlátozó döntést hoztam tudatosan, hogy hetente kettőnél többet nem vállalok, hisz otthon szeretnék lenni a családdal. Ez a feleségemnek, a gyerekeknek és nekem is fontos. A hétvége meg természetesen szent. Rengeteget vívódok persze én is, a sok teendő nyomására hajlamos vagyok például elveszíteni a türelmemet, amit aztán azonnal megbánok. Tudatos odafigyeléssel ezen sokat lehet változtatni. Azt vallom, hogy a gyerekeim révén, a nekik való folyamatos megfelelés, mintaadás miatt a végére nemcsak jobb apa, de jobb ember is válhat belőlem, ha kellőképpen megdolgozom érte.

A „jó apaságnak” lehet házasságmegtartó szerepe?

– Persze, hisz a jó apaság egyik fokmérője, hogy a férfi hogyan bánik a gyermeke anyjával. Szereti, dicséri, támogatja, vagy folyamatosan szidja, állandóan elégedetlen vele? Egy házasság fennmaradása, jól működése szempontjából nem az a fontos, hogy ki mennyi pénzt keres, hanem az, hogy a közös dolgokba, a másik számára is érzékelhetően, ki mennyit tesz bele. Azt gondolom, hogy a karantén időszaka ebből a szempontból is egy komoly próbatétel volt a családoknak.

A Férfiak Klubja mivel tudja segíteni a férfiakat az „elég jó apává” válásban?

– Folyamatosan szervezünk előadásokat a témában, szerencsére idén is lesz apa-fia, apa-lánya táborunk, ahol a szervezett programok révén lehetőség nyílik minőségi időt együtt tölteni. Van egy úgynevezett „Kultúrát apától” projektünk is, ami szintén azt a célt szolgálja, hogy legyen évente egy-két olyan este, amit a gyerekek csak apával töltenek. Idén sajnos nem tudjuk eredeti formájában megrendezni, de a korábbi években nagy sikere volt a „Vállvetve apával” című programunknak is. Ez arról szól, hogy a gyerekek az Apák napját követő hétfőn bemennek az édesapjuk munkahelyére, és ott beleláthatnak abba, hogy konkrétan mit is csinál apa, amikor dolgozik. Idén, megtartva a „Vállvetve apával” nap eszmeiségét, a kapcsolódást segítve egy olyan fotópályázatot hirdettünk meg, amelyben értékes nyeremények várják a legjobb apás fotók beküldőit. Otthon kell egy munkahelyi helyzetet eljátszani és lefotózni, ahol apa kollégáit (esetleg főnökeit) gyermekei helyettesítik a képen. Hamarosan indítunk egy olyan 28 napos programot is, melynek keretében napi szinten adunk majd a férfiaknak olyan könnyen megvalósítható feladatokat, tippeket, amikkel segítjük őket a gyerekeikkel való minőségi időtöltésben. Bízunk benne, hogy akiknek eddig nem sikerült, ennek hatására talán ráéreznek annak az ízére, hogy mennyire jó dolog is a gyerekekkel foglalkozni, csak velük lenni, időt szakítani rájuk a pörgős hétköznapokban is.

A fiúk és férfiak szerepével, illetve kihívásaival kapcsolatos közös gondolkodásra hívjuk olvasóinkat június 17-18-án. Az online konferencia első napján 17.00 órától Bese Gergő atya, majd Bedő Imre, a Férfiak Klubjának alapítója osztja meg gondolatait. Június 18-án 17.00 órától Dr. Császár-Nagy Noémi klinikai szakpszichológus tart előadást az apahiányos társadalomról, majd Léder László, az Apa Akadémia alapítója beszél a modern kori apaság kihívásairól. Az online konferenciára itt regisztrálhat.