Milyen szempontokat kell figyelembe vennünk, ha lakásfelújítás előtt állunk és szeretnénk egy otthoni munkaállomást is kialakítani magunknak?

– Először is azt érdemes tisztáznunk, hogy ki a munkáltatónk. Mi vagyunk saját magunknak vagy alkalmazottként dolgozunk és van egy munkaadónk, melynek értelmében szerződésben rögzítetten dolgozunk távmunkában. A képernyő előtti munkavégzésről szóló rendelet (50/1999. (XI. 3.) EüM) ugyanis a saját biztonságunk és egészségünk érdekében megkövetel bizonyos paramétereket, amiknek egy ilyen munkaállomásnak meg kell felelnie. Sőt, előfordulhat, hogy a munkáltató klienseinek is vannak ezzel kapcsolatos elvárásai. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény távmunkáról szóló paragrafusa értelmében a munkáltatónak a távmunkában dolgozók munkaállomásainak kockázatait is értékelnie kell. Ráadásul, a munkahelyen a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatók meg a munkakörülmények. A munkáltató képviselője a lakásunkon is ellenőrizheti, hogy minden rendben van-e. Gyakori megoldás a munkáltatók körében az a megoldás is, hogy a munkavállalójuk tölt ki egy kérdőívet a munkaállomásával kapcsolatban és a kockázatértékelés ez alapján történik. Fontos, hogy a munkáltatónak tájékoztatnia kell a dolgozóit a munkahely kialakításával kapcsolatos elvárásokról és kockázatokról. A jelenlegi veszélyhelyzet idején egyébként a munkáltatónak nem kellett a távmunkára vonatkozó szabályokat figyelembe vennie, amit nem tartok jónak, hiszen nem mindegy, milyen körülmények között dolgozunk otthon.

Melyek azok a paraméterek, amiket ilyenkor ellenőriznek?

– Lakásfelújítás előtt érdemes megfontolni az elektromos hálózat alaposabb ellenőrzését, rendbetételét is. A régi házaknál, ugyanis előfordulhat, hogy a régi hálózat teljesen vagy részben védővezető (földelés) nélküli, aminek kiépítése viszont már inkább egy teljeskörű elektromos felújítást jelent. Erre is felhasználható az otthonfelújítási támogatás, ami bizony mindenkinek jól jöhet. Például ezért érdemes a hálózatunkat egy villanyszerelővel felméretni még a felújítás tervezési szakaszában, mert sajnos érhetnek minket meglepetések. Természetesen az lenne az ideális, ha az otthoni munkaállomásunk egy külön szobában kapna helyet. Erre nem mindig van mód, de ha igen, a munkáltatók is ezt preferálják, hiszen így tudunk a legnyugodtabb körülmények között, fókuszáltan dolgozni. Ha még felújítás előtt állunk, figyeljünk arra, hogy a konnektort ne a padló közelébe, hanem az asztal magasságába szereltessük, így nem kell majd az asztal alatt bujkálnunk a töltővel. Illetve jó, ha tisztában vagyunk vele, hogy irodai munkavégzés esetén télen 20°C az előírt hőmérséklet, nyáron pedig javasolt a helyiség hűtéséről is gondoskodni. Ezért felújításnál esetleg érdemes fal fűtés-hűtés kialakításában is gondolkodni a megszokott faliklíma helyett.

Ha nem elég nagy a lakásunk és nem is bővíthető, vagy nem választható le külön helyiség erre a célra, akkor mit tehetünk?

– Akkor a lakás egy nyugodtabb pontján is berendezhetünk egy home office sarkot. Ideálisan természetes fény, vagyis ablak, illetve konnektor közelében. Arra azonban ügyeljünk, hogy az asztalt úgy helyezzük el, hogy a számítógép monitorja ne tükröződjön, tehát merőlegesen helyezkedjen el az ablakra. Ne feledkezzünk meg a sötétítő függöny vagy reluxa felszereléséről sem, hogy erős napsütés esetén tudjuk árnyékolni a monitorunkat. A home office sarkunkban fontos, hogy a fal színe semlegesebb, natúrabb legyen, vagy ha tapétában gondolkodunk, akkor ne egy nagyon mintás, vibráló variációra essen a választásunk.

Az asztal magasságát, méretét tekintve milyen ergonómiai előírások vannak?

– A legjobb, ha állítható az asztal magassága, hiszen ez emberfüggő, hogy kinek mekkora magasság az ideális. Az átlag asztalok 72-75 cm közötti magasságúak, az állítható lábmagasságú asztalok pedig körülbelül 65-85 cm között állíthatóak. Akár álló munkahellyé alakítható asztal választásában is gondolkodhatunk. Az interneten vannak nagyon egyszerű kalkulátorok, amivel kiszámolhatjuk, hogy a magasságunkhoz mérten hogyan állítsuk be a tökéletes asztalmagasságot, de a legfontosabb, hogy nekünk kényelmes legyen. Alapvetően az az előírás, hogy amikor az asztalra helyezzük a kezeinket, a könyökünk és az alkarunk 90 fokos szöget zárjon be. A csuklónk egyvonalban legyen az alkarunkkal. Célszerű asztalválasztáskor azt is figyelembe venni, hogy elég széles legyen, bőven legyen hely rajta a számítógépünknek és egyéb munkahelyi kellékeinknek, illetve a lábunk is kényelmesen elférjen alatta.

Mi a helyzet a székkel? Csak a görgős, irodai székek elfogadhatóak otthoni munkavégzéshez?

– Én azt gondolom, hogy igen, ezek a legjobbak. Leginkább azért, mert a jogszabály szerint a székünknek is állíthatónak kell lennie. Nem csak a szék magasságának, de a háttámlának is dönthetőnek kell lennie. Fontos, hogy leérjen a lábunk (ha nem, akkor alá kell támasztani), a szék háttámlája pedig rendelkezzen gerinctámasszal.

Ma már egy jó minőségű székhez is meglehetősen mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk…

– Ez így van, de azt gondolom, legalább erre érdemes áldozni, mert komoly hát- és derékfájdalmaktól kímél meg bennünket, tehát hosszútávon megtérül a befektetés. Amennyiben a munkáltatónk küld minket távmunkába, akkor próbáljunk meg támogatást kérni az irodai bútoraink megvásárlására, hiszen az ő érdekük is, hogy mi munkavállalóként ne szenvedjünk semmilyen egészségügyi károsodást. Ha erre nincs mód, és nem tudunk saját zsebből új székre áldozni, be lehet szerezni gerincpárnát is, ami a meglévő székünkre szerelhető.

A térdeplőszék, fitneszlabda és társai mennyire elfogadhatóak munkavédelmi szempontból?

– A térdeplőszék néha-néha, váltásnak jó lehet, de napi 8 órában nem ajánlom használni. A térdízületet nagyon megterheli, tehát akinek a térdével gondjai vannak, annak egyáltalán nem javasolt ilyen széken ülni. A fitneszlabda munkavédelmi szempontból balesetveszélyes, de az, hogy mozgásra készteti a testünket, az alapvetően jó dolog. Erre azonban egy sokkal jobb és biztonságosabb megoldás a felfújható dinamikus ülőpárna. Szintén javasolt – és előírt is egyébként –, hogy óránként 10 perc szünetet kell tartani. Ilyenkor álljunk fel, mozgassuk át a testünket, végezzünk egy kis szemtornát. A Facebook-on van egy nagyon jó csoport, Munkahelyi mozgás – az egészséges gerincért néven, ehhez érdemes csatlakozni, mert remek gyakorlatokat osztanak meg.

Hogyan állítsuk be a monitort és milyen megvilágítást használjunk?

– A monitor teteje szemmagasságban legyen. Ideálisan a szemek enyhén lefele nézzenek, de anélkül, hogy a nyakat megdöntenénk. A nyaki gerincszakasz egyenes legyen. A világítással kapcsolatos preferenciák országonként eltérőek, mi inkább a sárgásabb, melegebb fényeket részesítjük előnyben. Mindenképp legyen egy asztali lámpánk, amivel jól megvilágítható a munkafelületünk. Azonban azt úgy helyezzük el, hogy ne okozzon tükröződést a monitoron és ne világítson a szemünkbe.

Mit csináljunk, ha laptopunk van, és nem szeretnénk vagy nem tudunk számítógépet beszerezni?

– A laptopok napi 8 órás munkavégzésre alkalmatlanok. Ha nem tudunk számítógépet venni, akkor egy laptop emelőt mindenképp szerezzünk be, illetve egy külső billentyűzetet és egeret. Az első lépés ugyanakkor mindig az, hogy nézzük meg a jelenlegi felszerelésünket, ismerjük meg a székünket, asztalunkat, mert lehet, hogy sokkal több minden állítható, megoldható a meglévő bútorainkkal, eszközeinkkel is. Múltkor felhívott egy hölgy, hogy túl magas az asztala, kell-e vennie egy újat, mire kiderült, nem tudott róla, hogy a széke állítható, így elég volt csak azt egy kicsit megemelni. Ugyanígy nem kell azonnal laptop emelőre költeni, néhány egymásra helyezett könyvvel is szemmagasságba állíthatjuk a kijelzőt. Hozzuk ki abból a legtöbbet, amink van, és utána tudatos mérlegeléssel, tervezéssel vásároljuk meg a legszükségesebb kiegészítőket, bútorokat. Ma már sok mindent kölcsönözni is lehet, és a használt irodai bútorok vásárlását is érdemes megfontolni.