Covidos karácsony: Mi lesz a nagyszülőkkel?
Szerző:Clerget-Tasi Barbara2020. 12. 09.Nyugdíjas nagyszülők
Az egyedül élő emberek az ünnepek alatt még magányosabbak. Most, a koronavírus-járvány miatt azok is a rokonaik nélkül tölthetik a karácsonyt, akiknek egyébként van családja. Mit tehetünk, hogy könnyebben viseljék idős szeretteink az év végi időszakot?
Az elmúlt 9 hónap alatt háromszor találkoztam idős édesanyámmal a járvány miatt, ezek közül a harmadik alkalommal csupán 1 órát töltöttem nála, szigorúan maszkban, és nem ölelhette át az unokáit sem, nehogy akaratunkon, tudtunkon kívül átadjuk neki a betegséget. Ez a látogatás inkább frusztráló volt, mintsem örömteli. A járványügyi helyzet azóta egyre rosszabb, nem kérdés, hogy hatással lesz a karácsonyunkra is. Mivel teszek jót? Ha megvédem a szeretteimet, és lemondunk a közös karácsonyozásról, vagy ha kockáztatunk, csak hogy senki se szomorkodjon egyedül az ünnepek alatt? Sz. Látó Judit metálhigiénés szakember szerint már azzal is sokat segítünk a nagyszülőknek, ha csökkentjük a bizonytalanság érzetet.
– A karácsony mindig kitüntetett időpontja az évnek – kezdi szakértőnk, Judit. – Az odafigyelésről, a szeretetről szól, így, aki egyedül tölti, az még magányosabbnak érzi magát, mint az év többi napján. Ebben az évben a koronavírus miatt a karácsonyi időszak még megterhelőbb lehet, és ezúttal nem csak azon idős emberek számára, akiknek nincsenek hozzátartozóik. Amikor tavasszal zárlatot rendeltek el, mindenki összezavarodott és megijedt. Akkor azt gondoltuk, ennél rosszabb már nem jöhet. A mostani karácsony azonban talán még nagyobb kihívás elé állítja a családokat, az egyedülállókat, valamint a lélektannal foglalkozó szakembereket is. Én magam is napi szinten kapom a hívásokat, e-maileket családoktól, idős emberektől, akik próbálnak megoldást találni: mi legyen a karácsonnyal?
Veszteséggel jár
– A leggyakoribb kérdés az, hogyan látogassuk meg a nagyszülőket? Együtt tölthetjük-e velük a karácsonyt? A karácsony, az ünnep körüli családi hagyományok mindenki számára fontosak. Komoly veszteségérzettel párosul, ha le kell mondanunk a megszokott tradíciókról a vírushelyzet miatt. Jó dolog, hogy erről már most elkezdünk beszélni, mert van időnk lelkileg felkészülni arra, hogy idén máshogy telnek majd az ünnepek. Próbáljuk meg tudomásul venni, hogy a kialakult helyzeten nem változtathatunk, így idén más lesz a karácsony. Ne próbáljuk hitegetni a nagyszülőket, hogy biztosan megoldódik minden, és együtt lehet a család karácsonykor, mert akkor a már meglévő bizonytalanságra pakolunk még egyet.
A bizonytalanságnál nincs rosszabb! Tudjuk, hogy tavasz óta „velünk él” egy láthatatlan ellenség, ami most megint beleszól az életünkbe, és nem tudjuk, ránk milyen hatást gyakorol.
„Ha együtt oldjuk meg a gondokat, erősödik az összetartozás, a bizonytalanság érzése pedig csökken.”
– Beszéljük meg a családtagjainkkal közösen, mik a lehetőségeink, készüljünk egyszerre több verzióval! Ezáltal lesz mihez alkalmazkodni, valamihez tarthatjuk magunkat, és úgy érezhetjük, mégis mi irányítjuk a saját életünket. Ha az idős hozzátartozót is bevonjuk a tervezésbe, a döntések meghozatalába, akkor egyrészt nem érzi magát kirekesztettnek, másrészt aktív résztvevője lehet a folyamatnak, nem érzi magát kiszolgáltatottnak, harmadrészt kapaszkodó lehet, hogy a család dolgozik a megoldáson. Ha elengedjük a gyeplőt, és azt mondjuk: majd meglátjuk, hogy lesz, azzal csak tovább fokozzuk a bizonytalanságérzetet. Ebben a stresszes időszakban igazi erőforrás lehet, hogy együtt beszéljük végig a lehetőségeket, mindenki elmondhatja a gondolatait, a vágyait, odafigyelünk egymásra. Legyünk toleránsak, megértők, hallgassuk meg egymást! Ez nem mindig könnyű, hiszen mi magunk is nyomás alatt állunk. Amikor már soknak, tehernek érezzük, hogy a másik gondjait hallgatjuk, jelezzük nyugodtan, hogy most mi sem vagyunk jól. Az őszinte kommunikáció rendkívül fontos! Ha együtt oldjuk meg a gondokat, erősödik az összetartozás, a bizonytalanság érzése pedig csökken.
Hogyan legyünk kapcsolatban karácsonykor?
– Az lenne a jó, ha a családok együtt dolgoznák ki a saját megoldásaikat, ami számukra ideális. Az egyik kliensem mesélte, hogy azt tervezik, karácsony előtt két héttel mindenki önkéntes karanténba vonul, így biztonságosan együtt töltheti a család az ünnepeket. Ez akkor valósulhat meg, ha ebben partner a munkahely, a gyerekek óvodája, iskolája. Aztán ebben az évben még nagyobb teret kapott az online kapcsolattartás, sok nagyszülő is idén ismerkedett meg a digitális világ kínálta lehetőségekkel, az unokák tanították a nagyit, a nagypapát az okoseszközök működtetésére. Ha máshogy nem lehet kivitelezni, videóhívással is megtarthatjuk a karácsonyt. Igaz, ez a fajta kapcsolattartás jóval személytelenebb, hiszen nem pótolhatja a személyes jelenlétet, az ölelést, nem tudjuk érintésekkel is kifejezni a szeretetünket, de ebben a helyzetben mégiscsak ad valami lehetőséget a közös ünneplésre.
Folyamatosan érkezik a nyomás, hogy legyünk jól, nem kell félni, tele az összes bolt karácsonyi ajándékkal, kellékekkel, jelezvén: ideje elkezdeni az ünnepre készülni. Ez azonban nem megy varázsütésre.
– Nem lehet elvárás, hogy engedjük el a félelmeinket, az aggodalmainkat, hiszen nem tudjuk kizárni a külvilágot. Teljesen természetes ebben a helyzetben, ha feszültebbek vagyunk. Normális, ha az első elolvasott pozitív hatású, meditálásra, jógázásra buzdító cikk után nem érezzük azonnal a nyugalmat. Ne éljük meg kudarcként, próbálkozzunk, de engedjük meg magunknak a negatív érzéseket is! Nézzük meg, mi az, ami feszít, és gondolkozzunk azon, mi nyújthat rá megoldást! Ha nem tudjuk, mivel oldhatnánk a feszültséget, bátran keressünk fel egy szakembert, aki segítséget nyújthat. Akár egy alkalom is hasznos lehet: más szemszögből is ráláthatunk a problémánkra, ezáltal közelebb kerülhetünk a megoldáshoz.
Ne engedjük el az ünnepi készülődés örömét!
Attól függetlenül, hogy ez a karácsony más lesz, mint az eddigiek, próbáljunk a lehetőségeinkhez képest ráhangolódni az ünnepre!
– Az ünnepvárásból nem szabad engedni! Ne engedjük el az ünnepi készülődés örömét, mert akkor legyőzött minket a rettegés. Tudatosítani kell magunkban, hogy ez a helyzet, ezek a félelmeink, ezek a megoldásra váró problémáink, de meg fogjuk oldani! Tervezzük meg az ünnepi menüt, süssünk mézeskalácsot, készítsük el az adventi koszorút! Díszítsük fel ugyanúgy a lakást! Ilyenkor előkerülnek az égők, a gyertyák, az angyalka figurák. Megnyugvást jelenthetnek, hiszen ezáltal a hagyományainkhoz, a szokásainkhoz tartjuk magunkat és ezen a különös karácsonyon talán az ünnep mélységeire is jobban oda tudunk figyelni. Kell a léleknek a készülődés! Melegséget csempésznek az otthonunkba ebben a borongós, hideg évszakban is. Nem lehetséges, hogy „na, akkor átugorjuk az év utolsó hónapját, és a következő év már jobb lesz”. Szükségünk van az ünnepi tapasztalatszerzésre a családunkban, az emberi kapcsolatainkban, saját magunkban, melyekből töltekezhetünk az új évre és amelyekből levonhatjuk a 2020-as év tanulságait.
(fotó: Shutterstock, privát)