Stroke-ovit indított a János Kórház. A stroke és az ovi így együtt igen szokatlan párosítás. Miről van szó?

– Az elnevezést a kollégáim találták ki, a program eredeti címe Hérosz (hős) 112. Elindítója egy nemzetközi szervezet, az AngelsInitiatives. Az a célja, hogy a stroke-kal kapcsolatos valamennyi ismeretanyagot átadja a szakmának és a laikusoknak. Például a ma divatos és eredményes vérrögoldó és vérrögeltávolító kezelés eredményeit elemezi, és rendszeresen felhívja a figyelmet azokra az állomásokra, amelyeken időt lehet nyerni a kezelés megkezdéséig. Ez a szervezet kezdeményezett megbeszélést 2019 márciusában, amin részt vettem, mint a Szent János Kórház neurológiai osztályához kötődő civil szervezet, a Nemzeti Stroke Prevenciós és Rehabilitációs Liga orvos-tanácsadója. Ott hangzott el az a tapasztalat, hogy bár eredményes a lakosságnak indított stroke felvilágosító tevékenység, ma már sokan tudják, hogy milyen tünetek észlelésekor kell mentőt hívni, azonban erre éppen a betegség jellegzetessége miatt gyakran képtelenek. Sokszor a beteg nem tud beszélni, megbénul a jobb keze, vagyis képtelen telefonálni, segítséget kérni. Mondhatnánk, hogy akkor hívjon mentőt a környezetéből valaki, csakhogy jött a felismerés, hogy bár stroke minden életkorban előfordulhat, de mégiscsak az idősebb korosztályt érinti, akik közül sokan egyedül élnek. Nagyrészük viszont nagymama, nagypapa, akik gyakran az óvodából kieső beteg unokáikra vigyáznak. Adódott a felismerés, hogy jó eséllyel éppen az óvodás láthatja a nagymama, nagypapa stroke tünetét. Épp ezért jó volna valahogy bevonni őket is abba a folyamatba, hogy hogyan kell mentőt hívni.

Egy óvodás hívjon mentőt? Merész ötletnek tűnik.

– Mi is megrémültünk ezen a lehetőségen, jómagam sem tudtam elképzelni, hogy egy 4-5 éves kisgyerek miként sajátíthatja ezt el. Erre azonban már kidolgoztak egy jól működő programot, ami eredendően szerepjátékra épül. Innen származik a program magyarországi neve, hogy Stroke-ovi, ugyanis a stroke főbb tüneteit játsszuk el az óvodában. Miután a betegség 3 fő tünete a száj megbénulása, a szájzug lefittyedése, valamelyik karnak a bénulása, továbbá a beszédképtelenség, beszédzavar, ezért minden héten az egyik ilyen tünetet játsszuk el. Arra épül a program, hogy képzeletben az egyik nagyszülőnél kialakul valamelyik tünet, az unoka ezt látja, és mentőt hív. Így született meg a program angol neve: „Heroes 112”, vagyis a hős, aki mentőt hív. Mi azt demonstráljuk, hogy ebben a történetben mindenki hős. Mert egyszerre hős a kisgyerek, aki a nagyszülőkhöz mentőt hív, segítségével meggyógyul a nagyszülő, de hősök a nagyszülők is, akikre minden helyzetben lehet számítani, akárcsak a szülők, akik ugyan távol vannak, de kapcsot jelentenek a nagyszülők és az unoka között. Ezt a programot „hozta haza” Magyarországra a Nemzeti Stroke Prevenciós és Rehablitációs Liga és 2019 szeptemberében a 12. kerületi önkormányzat Mesevár óvodájában meg is tartottuk az első szülői értekezletet. Rendkívül szoros a kapcsolatunk az óvodával, ugyanis hajdan a János kórház óvodájaként üzemelt. Azt mindenképpen fontosnak tartottuk, hogy csak azután szabad elkezdenünk a programot, miután megnyertük a szülőket. Úgy gondoltuk, hogy ezeken a heti „műsorokon” ők is vegyenek részt. Óriási támogatást kaptunk. Azt a helyzetet mindenképp el akartuk kerülni, hogy egy esetleges rossz arcjáték miatt a gyerekekben mindez ellenérzést keltsen. Épp ezért óvónőkkel és a kollégáimmal szerettünk volna Görögországba utazni, ahol már elkezdték az ilyen jellegű foglalkozásokat.

Ha jól sejtem, nem lett belőle semmi.

– Valóban, a járvány átírta a terveinket. Így született meg az az ötlet külföldön és adaptáció révén Magyarországon is, hogy a szereplőket mesekönyvben jelentessük meg. Az elkészült könyvet sajnos még nem tudjuk együtt lapozni az óvónőkkel és a gyerekekkel, de online formában az első program már be is fejeződött. Hamarosan újabb óvodákat vonunk be a programba.

Érdekli a gyerekeket a téma?

– Amikor hetente megtartjuk a foglalkozást, akkor körülbelül félórával az esemény után mindig beszélek az óvónővel, aki a helyszínen lapozza azt a könyvet, amit én a kamera előtt. Eddig kizárólag pozitív visszajelzések jöttek, a gyerekek nagyon élvezik, a körülbelül 10 perces előadás időtartama tökéletesen megfelelő számukra, tudnak figyelni. Utána ők ott a helyszínen összefoglalják az aznapi ismereteket, és várják a következőt.

Mit és hogyan tanulnak?

– A mesekönyv a szereplők bemutatásával kezdődik. Fontos, hogy minden szereplő nevének utalnia kell a stroke által károsodott funkcióra. Az első szereplő az egyik nagypapa, akinek a mese során a szája elgyengül és lefittyed, ezért ő Mosoly Misi nevet kapta. A következő héten a másik nagypapának a karja bénul meg, amit úgy kellett megjelenítenünk, hogy az ereje teljében lévő nagypapa hirtelen nem tudja felemelni a kezét, a súlyzót. Így lett ő Erő Ernő. Újabb hét elteltével a beszédzavart helyezzük fókuszba. Szilvi nagymama nevén sokáig gondolkodtunk, végül Szószátyárnak kereszteltük el. A központi szereplő unokát pedig egy kisfiú, Emil alakítja. Azért lett Emil, mert ő Értesítő Emil, a történetben mindig ő hívja a mentőszolgálatot. Emil lesz a mesehős. Bemutatjuk a történetet és a mesében alkalmazva a filmtechnikából ismert jelenséget, minden hős kap egy maszkot, ezzel válik ő demonstratívan hőssé.

Csak a tüneteket mutatják be, vagy azt is elmagyarázzák a gyerekeknek, hogy mi ez a betegség?

– Mielőtt elindítanánk az első történetet, azelőtt a gyerekeknek is közérthető módon apró ábrákon mutatjuk meg, hogy az agyunkról, annak betegségéről lesz szó. Tehát, amikor nem mozog a nagypapa keze, akkor nem a karral van baj, hanem a „parancsnok”, az agy nem tud utasítást adni. Elmondjuk röviden, hogy az agynak mire van szüksége a működéséhez. Szüksége van energiára, vércukorra például, oxigénre, ezeket a vér szállítja az agyba úgy, hogy a vér az érben kering. Ám, ha a „gonosz vérrög” elzárja az utat, akkor nem jut az agyhoz ez a két fontos erőt és energiát biztosító anyag. Azt is tudjuk, hogy a stroke nem egyenlő az agyi infarktussal. A stroke gyűjtőfogalom, magában foglalja az agyi infarktust, mely a vérrög révén, akár embólia révén alakul ki és az agyvérzést is. Mind a kettő sürgős orvosi beavatkozást igényel, de a mesekönyvben a vérrög miatt előtérbe a vérrög oldó és vérrög eltávolító kezelés kerül, melyhez a beteget időben eljuttatva, az agyi infarktus elleni küzdelemre fókuszálunk. Nem becsüljük le az agyvérzést, de az agyi infarktusok gyakorisága 4:1-hez arányú. Az agyvérzés ugyanolyan sürgős ellátást igényel, és ha a beteg időben bekerül a kórházba, az agyi CT kimutatja, mi áll a háttérben.

Az Országos Mentőszolgálat Életmentő applikációja segíthet a gyerekeknek?

– A nemzetközi programhoz képest itthon előre is tudtunk lépni azáltal, hogy a praktikum oldaláról közelítettük meg a kapott oktatóanyagot. Akármennyire is okos, ügyes az óvodás gyerek, nyilvánvaló, hogy ha a nagyszülő megbetegszik, izgulni fog – mi, felnőttek is így tennénk. Szerencsénkre egy évvel ezelőtt az Országos Mentőszolgálat Dr. Csató Gábor főigazgató és Dr. Pápai György orvosigazgató irányításával bevezette és a sajtónak is bemutatta az Országos Mentőszolgálat életmentő applikációját. Így a 112-es szám sulykolása mellett az is elegendő, ha arra hívjuk fel az oktatás során a gyerekek figyelmét, hogy melyik ikonra kattintsanak rá a mobiltelefonon. Ennek megnyomásával a mentő azonnal a helyszínre érkezhet.

Hogyan tovább?

– Az első online kurzus után a megszerzett tapasztalatainkról rövid összefoglalót készítünk az óvónőkkel. Ismereteinkkel újabb próbakör után már a szakmai közönség elé szeretnénk állni, hogy átadjuk mindenkinek az ismeretet, gyakorlati tapasztalatot. Legfontosabb célunk, hogy a program mindenki számára elérhető legyen. Amikor ezt a kurzust elindítottam, kicsit szorongtam, hogy nem tudok majd kellően a gyerekek közelébe férkőzni. Szerencsére ez nem így lett. Minden egyes adást a fiatal kollégáim is végignéztek, terveim szerint kinevelődik mellettem egy nagyszerű, jól működő csapat, akikkel megvalósulnak a hosszú távú terveink. A pandémia után reményeim szerint életközeli, személyes jelenléttel megvalósuló szerepjáték jöhet létre az óvodákban.

A csalad.hu további cikkeit olvasta már?

kisgyermekgyermeknevelésbetegségfelismerésveszélyorvostudománygenerációkon átívelő együttműködés