Elsőként rántsuk a leplet a munka ünnepéről. Miért is pihenhetünk ma? Talán ez sokaknak nem meglepő, de a történet évszázadokkal ezelőtt kezdődött. Egészen a brit ipari forradalomig nyúlik vissza, amikor is egy Robert Owen nevű gyártulajdonos összeírta és közzé is tette a munkások általános követeléseit. Itt fogalmazódott meg először a többi között a nyolcórás munkarend, a kötelező juttatások, illetve a munkáért járó tisztességes fizetés. De persze mindezt könnyebb volt megfogalmazni, mint valóra váltani, ezért a követelések sztrájkokat, tüntetéseket és egyéb megmozdulásokat generáltak, aminek tömeges elbocsátás lett az eredménye. De mégis ez volt az első olyan eset, amikor valaki szabályrendszerbe tömörítette a munka értékét és annak értékelését, és egyben utat is nyitott arra, hogy az emberek kiálljanak magukért és a munkájukért. Ennek köszönhetően először a nők munkaidejét szabályozták, majd a fizetések emelését juttatták érvényre, amely egyenes út volt a szakszervezetek megalakulásához. S innen nem volt megállás a munkások ünnepnapjának kikiáltásáig – bár ehhez még azért évtizedeknek kellett eltelniük.

Egy éveken át húzódó „harc” ünnepe

De persze a május 1-jei nap kiválasztása sem a véletlen műve volt. A brit megmozdulás ugyanis olyan népszerűvé vált, hogy pillanatok alatt az egész világban elterjedt. Így eljutott Chicagóba is, ahol 1886. május 1-jén a nép az utcára vonult, ami vérengzésbe, később perekbe és büntetésekbe torkollott. Majd 1890. május 1-jén Párizs utcái is megteltek: az emberek a chicagói események során meghaltak tiszteletére, valamint a tengerentúlon lefektetett alapelvek érvényre juttatása érdekében tüntettek. Ez a megmozdulás is annyira hatásos volt, hogy az Amerikai Egyesült Államokban egy évvel később, 1891-ben a II. kongresszuson május 1-jét a munkásosztály nemzeti összefogásának harcos ünnepévé kiáltották ki. A munka ünnepe tehát hivatalosan egy nemzetközi, a világ más országaiban is megtartott ünnepség és egyben állami munkaszüneti nap, amikor is a munkásmozgalmak által kiharcolt elvek törvénybe iktatását ünnepeljük.


Munkás Szent József emlékére

De szerencsére ezen a napon kevesebb véráldozattal járó eseményeket is jegyeznek a naptárak. Ha már a munkásokról van szó, ilyenkor a katolikus egyház hívei térdre ereszkednek és imát mondanak Munkás Szent Józsefért, Jézus nevelőapjáért. Ami nagy valószínűséggel visszavezethető az 1800-as években a világon végigsöprő munkások általi megmozdulásokra, ugyanis ezt az ünnepet XII. Piusz pápa vezette be 1955. május 1-jén – következményeként annak, hogy IX. Piusz pápa 1870-ben az egyház védőszentjének nevezte ki Szent Józsefet, akiben a katolikusok az igazi munkást látták és tisztelték már akkor is.

Májusfa, mint szerelmi jelkép

Ám mi mégiscsak leginkább azt szeretjük, ha tavasszal szerelmesek lehetünk, és álmodozhatunk a választottunkról. Ebben sincs hiány ezen a napon, ugyanis május 1-jére esik a májusfa vagy máj-kerék állítása is.A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak ismert eszköze egész Európában. A vallás Jakab apostol vértanúságához kapcsolja az ünnepet, ugyanis egy 19. századi szokásgyűjtemény így írja le az eredetet: "Szent Jakab és Szent Fülöp midőn térítgetni jártak, útitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbeli cselekményéért a pogányok tisztátalan személynek nyilvánították, s rágalmazták. A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült.”A 15. század óta jegyzett hagyomány – amely gyakorlásának kezdete régebbi időkre tehető – viszont azt tartja, hogy május 1-jére virradóra a hajadon lányok ablaka előtt, lehetőség szerint titokban, a legények májusfát állítottak szépen feldíszítve szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, ezzel is bizonyítva a lánynak a szerelmük szépségét. Reggelre pedig nagyjából lelepleződött a talány, kiderült, ki kinek udvarol, hiszen a legények csapatosan őrizték a fákat, hogy más hódolók le ne bontsák, a saját fájuk érdekében.


Ki is kell azt táncolni!

A májusfa mellett vagy helyett állított máj-kerék egy magas rúd végére tűzött, szintén szépen díszített szekérkerék, melyeket versenyezve próbálták leszedni a máj-kerékre felmászó legények. Az ügyességi játék győztese éppúgy lehetett pünkösdi király, mint legénybíró, vagy a bálokat, mulatságokat rendező első legény.A májusfa bontása játékokkal, versenyekkel kísért ünnep, amikor kimuzsikálják, kitáncoltatják a fát, vagy zöld ágakba öltöztetett alakoskodók váltságpénzt gyűjtenek, sorra járva a falu házait. Nagy szégyen egy lányra nézve, ha nem táncolják ki a májusfáját, mert az azt jelenti, valamiért a legény eláll az udvarlástól. De szerencsére ez ritkábban történt meg régebben is, és ha a mai modern világban egy fiatalember veszi a fáradtságot, hogy májusfát állítson, egész biztos, ki is fogja táncolni…Így hát kedves lányok, május 1-jén reggel érdemes kitekinteni az ablakon, hátha ott áll egy szép magas, sudár fa, rajta sok szalaggal és ékes díszekkel.