Gazdálkodjunk okosan!

A világ takarékpénztárainak 1924 októberében Milánóban rendezett nemzetközi konferenciáján 28 ország küldöttei kezdeményezték, hogy a jövőben október utolsó munkanapján ünnepeljék meg a takarékoskodást.

Mit mutatnak a számok?

Az már köztudott, hogy a magyarok pénzügyi ismeretei meglehetősen hiányosak – legalábbis azok voltak az elmúlt évtizedekben, de felmérések szerint már látható a javuló tendencia. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb nemzetközi összehasonlító elemzése 26 ország, köztük Magyarország pénzügyi tudatosságának szintjét vizsgálta. Az eredmények azt mutatják, hogy a pénzügyi műveltség valamennyi vizsgált országban fejlesztésre szorul. Magyarországon az ezt mérő komplex mutató értéke az OECD-átlagához közelít, 12,3, a maximálisan lehetséges 21 pont mintegy 60 százaléka. Ezzel 26 országból a középmezőnyben, a 14. helyen állunk.

A Magyar Nemzeti Bank, a Pénzügyminisztérium és a Pénziránytű Alapítvány közös elemzése ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy miközben a pénzügyi ismeretek tekintetében Magyarország lakossága más országokhoz képest nincs komoly lemaradásban, addig a felnőtt lakosság pénzügyekhez való hozzáállása és pénzügyi döntései szempontjából továbbra is alulteljesít. Vagyis a meglévő tudás gyakorlati alkalmazása a leginkább fejlesztendő terület.

A pénzügyi magatartást egyebek mellett arra vonatkozó kérdésekkel mérik, hogy például a család készít-e költségvetést, az emberek befizetik-e határidőre a számláikat, hogyan hoznak döntést a hitelfelvételről. Ezek közül csak a számlák határidőben történő befizetésénél van komolyabb előrelépés a korábbiakhoz képest. Persze ehhez nem elég a tudatosság, a családok kedvezőbb anyagi helyzete is befolyásolta fejlődést. A korábbi utolsó harmadból a 10. helyre kerültünk.

Szemléletformálás már gyerekkorban

A pénzügyi tudatosságra nevelést nem lehet elég korán kezdeni, a többi között ezért is jött létre 2008 szeptemberében a Pénziránytű Alapítvány, a hatóságokkal, civil szervezetekkel és piaci szereplőkkel együttműködve. Az alapítók küldetése, hogy segítsék az egyének és a családok felelős, megalapozott anyagi döntéseit, szemléletformáló programjaik eredményeként javuljon a lakosság pénzügyi tudatossága. A szervezet „Iránytű a pénzügyekhez” című középiskolai tankönyve például az első hivatalos – nem a szakirányú képzést, hanem az általános ismeretterjesztést szolgáló – pénzügyi-gazdasági tankönyv a magyar köznevelésben. Az alapítvány a Magyar Bankszövetség mellett állandó társszervezője a magyarországi PÉNZ7 programnak, 2019-ben már 1235 intézmény több mint 205 ezer diákja vett részt rendhagyó tanórák keretében a témahéten.

Több mint egy éve működik az Okosan a pénzzel! honlap, amely egy-két perces közérthető videókkal, feladatsorokkal mutatja be az iskolásoknak a pénzügyi tudatossággal kapcsolatos ismereteket. Emellett gyakorlati tanácsokkal szolgál különböző élethelyzetekre, és segítséget nyújt a családi költségvetés készítésében is.

Néhány évvel ezelőtt a Takarékossági világnapra készült el az Állami Számvevőszék rövidfilmje, Közpénzek közérthetően címmel. Az ÁSZ is arra hívja fel a figyelmet ezen a napon, hogy gondoljuk végig, mennyire tudatosan kezeljük a pénzünket, költekezzünk megfontoltan és kezdjünk el takarékoskodni!

Végül néhány egyszerű ötlet ahhoz, hogyan neveljük pénzügyi tudatosságra és takarékosságra a gyermekeinket:

• akár már 6 éves kortól adhatunk egy kisebb összegű zsebpénzt, 14 évesen pedig megnyithatjuk kamaszunk első saját bankszámláját
• ha elfogy a zsebpénz az első pár nap alatt, ne adjuk újra és újra a következő hónap előtt, ne hitelezzünk
• kerüljük a shopping-programot, a vásárlás ne legyen szabadidős tevékenység
• intézzük együtt a hétköznapi bevásárlást, írjunk közösen bevásárlólistát, beszéljük meg közben, miből mennyit érdemes venni, mi az, hogy ár-érték arány
• tudatosítsuk, hogy a bankkártya nem végtelen pénzforrás, a fizetésért meg kell dolgozni
• mutassunk jó példát, tervezzük meg a család költségvetését, gazdálkodjunk okosan!

(fotó: Shutterstock)