Hogyan legyen minél energiatakarékosabb a házunk?

A perzselő nyári kánikula, az extrém téli fagy, a monszunszerű eső és a tomboló szélvihar az utóbbi évek jellemző időjárási viszontagságai közé tartoznak. A globális klímaváltozás miatt a környezetünk újratervezése is indokolttá válik, a lakásunk, illetve a házunk és a kertünk energiahatékony és az új kihívásoknak hatékony üzemeltetése, karbantartása pedig a mi felelősségünk. Az újragondolásnak aktualitást ad az NHP Zöld Otthon Program, amely kifejezetten az energiahatékony, zöld lakóházépítéseket és lakóházvásárlásokat támogatja.

A klímaváltozás egészséghatásait kutató Dr. Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője szerint már a tervezéskor oda kell figyelni a legapróbb részletekre is, hogy minden igénynek megfeleljen az ingatlan. Mint mondja, egy helytelen megoldással sokkal többet árthatunk, mint használhatunk.

– Egyre gyakoribb és egyre intenzívebb hőhullámokkal kell számolnunk Európában és a Kárpát-medencében, azaz egyre melegebb időszakokkal, ami a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásai közül a legfőbb kockázat – kezdi Dr. Páldy Anna. – Jó példa erre az idei év, amikor hatszor volt hőségriasztás, azaz a napi középhőmérséklet három egymást követő napon is meghaladta a 27, illetve a 25 Celsius fokot. Rendkívül változékonnyá vált az időjárás, szinte felborultak az évszakok. Megváltoznak a nagy légköri áramlatok és ez befolyásolja a kontinens éghajlatát. Fel kell készülnünk a változékonyságra, és ehhez kell alkalmazkodnunk a saját környezetünk megfelelő kialakításával! Ezt tudjuk tenni egyéni szinten.

Sokat segít az árnyékolás

Az emelkedő hőmérséklet negatív hatása elsősorban a városokban érzékelhető, a rengeteg aszfaltozott és lebetonozott terület, illetve a minimális zöldfelület miatt nagyon felmelegszenek az épületek, az utak, visszasugározzák a hőt, így a kültéri és a beltéri hőmérséklet is nagyon magas lesz. A lakások szigetelése által nemcsak a téli hideg, de a nyári meleg ellen is védekezhetünk. A modern nyílászárók kizárják a külső hőmérsékletet, és a rájuk kerülő fényvisszaverő réteggel, például fóliával gátolják a lakás felmelegedését. Amennyiben a cserére nincs lehetőség, mindenképpen javasolt a sötétítőfüggönyök használata.

– Nem véletlenül alakultak ki a mediterrán területeken olyan építészeti megoldások, hogy kívülről fa ablaktáblával védekeznek a napsugarak ellen – folytatja szakértőnk. – Érdemes ezeket a klasszikus árnyékolásokat újra felfedezni és beépíteni a használatukat. Ami a modern technológiákat illeti, az újépítésű nagy, lapos tetejű házak esetében remekül csökkenti a hőmérsékletet a zöldtető. Ehhez jól szigetelt lapostetőre van szükség, hogy a csapadék, illetve az öntözővíz ne szivároghasson be a födémbe. Az is egy jó ötlet a hűtésre, ha zöld növényeket futtatunk a falakra, nagyszerű technikák vannak, hogyan nem sérül a vakolat, hogyan lehet kímélni az ingatlant. Családi házaknál ez egy javasolt megoldás.

A passzívház a jövő megoldása

Kiemelten fontos a tervezésnél a ház tájolása, illetve elhelyezése. A napfény ideális szerepet kaphat a közös helyiségek világítása és a téli fűtőhatása által, egy átriumos belső udvar pedig sokat segít a nyári kánikula elleni védekezésben. Az optimális beltéri hőmérséklet télen 22-24 Celsius fok között van, nyáron pedig igyekezzünk 27 Celsius fok alatt tartani a hőmérsékletet!

– A passzívház energiafelhasználás szempontjából kiváló, de a kivitelezésnél nagyon kell figyelni a szellőzőrendszerre – erősíti meg a szakember. – A friss levegőutánpótlás nem mindig tökéletes benne, így általában mechanikus szellőztetést kell alkalmazni. Ennek hiányában sokkal többet árthatunk, mint használhatunk, mert lecsapódik a pára, megtelepszenek a baktériumok, a gombák és elkezdődik a penészesedés, amelynek jól ismert a komoly egészségkárosító hatása. Az okosan megtervezett házból nem szabad kispórolni a megfelelő légtechnikát, a szellőzőrendszer is az energiamegtakarítás egyik összetevője, erre is ügyelni kell.

Nyithatunk a lapostetők felé

– Párizsban az új közintézmények építése csak akkor engedélyezett, ha zöldtetőt terveznek rá – jegyzi meg Dr. Páldy Anna a nyugat-európai gyakorlatról. – Minél északabbra megyünk, annál meredekebbek a nyeregtetők, hogy a téli csapadékmennyiséget jobban tudják kezelni. Magyarán, olvadáskor folyjon le a hólé és ne ázzon be a tető. Itthon azonban egyre ritkább a kiadós havazás, kevesebb a hó, így fokozatosan lehet nyitni a lapostetők felé, amelyek ideális esetben zöldtetők is lehetnek.

Virágos fákat ültessünk!

A zöldtetők elterjedése mellett a kert kialakítása is átgondolásra érdemes. Az extrém időjárás a növényzetre is hatással van.

– A szakemberek azt javasolják, hogy térjünk vissza a Kárpát-medencében őshonos növények, fák telepítésére – erősíti meg szakértőnk. – A kertbe ne csak toronyalakú cédrusokat és örökzöldeket ültessünk, hanem hagyományos, lombos fákat. A diófa például remek példa, szép nagy lombkoronája van, jó árnyékot ad, hűvösebb alatta a levegő. A lombok alatt van egy olyan mikrocirkuláció, ami hűti a környezetünket. Ezzel szemben viszont a nyárfa komoly kockázatot jelent: gyorsan nő, kevésbé masszív, könnyen törik, egy vihar könnyen kitekeri a földből, ráadásul meglehetősen allergén. Az idehaza is népszerű olajfák, ciprusfélék, importnövények nem bírják a magyarországi teleket, sem a kártevőket. Főleg virágos fákat, díszfákat, gyümölcsfákat válasszunk – ezek a méhek szempontjából is hasznosak és törekedjünk az allergénszegény környezet kialakítására!

A vízfelületek veszélye

A fenntarthatóság jegyében az esővízgyűjtés és hasznosítás is hangsúlyos. Már sokan locsolnak vele, de az állóvíz esetében feltétlenül ügyelnünk kell a vízfelület tisztántartására. A klímaváltozás hatására hazánkban is megjelentek a nem őshonos, inváziós szúnyogfajok (ázsiai, egyiptomi, koreai szúnyog), amik ismeretlen betegségeket terjesztenek. Ezek kedvelik a ház körüli kis vízfelületeket, a kis tavakat és a virágalátétekben összegyűlt nedvességet.

– A kertes házakban a kerti tavak is nagyon divatosak, de ezekben és a virágalátétekben lévő locsolóvízben gyorsan elszaporodhatnak a szúnyogok – mutat a veszélyforrásra a szakember. – A kis tavak csak akkor javasoltak, ha halak is vannak benne, mert azok elpusztítják ezeket a rovarokat, nem engedik őket elszaporodni. A vízpartokon élő emberek tudják, milyen fejtörést tud okozni egy méretes szúnyoginvázió. Jobb megelőzni a bajt!

A Zöld Otthon Program

A Magyar Nemzeti Bank NHP Zöld Otthon Programjának célja, hogy minél több energiahatékony otthon épüljön a magyar családok számára. Ha ez ráadásul CSOK igénybevételével történik, 2 gyermek esetén 10 millió, 3 vagy több gyermeknél 15 millió forintos kamatmentes kölcsön is segítséget nyújthat.

– Figyelni kell a részletekre, mert nem mindig az ésszerűség vezeti a tervezőket, hanem sokszor a divat – foglalja össze a legfontosabbakat Dr. Páldy Anna. – Egy családi ház 30-50 évre épül, olyan épületeket kell tervezni, amik a klímaváltozás szempontjából ellenállóak és biztosítják a megfelelő környezetet. Az ablakok előtti árnyékoló és a fedett terasz is hűt, végig kell gondolni, hogyan tudunk a legkisebb energiával védekezni a hőség, az extrém esők és a rendkívüli körülmények ellen. Ezekre a kihívásokra fontos ráirányítani a figyelmet, hogy megtarthassuk az egyensúlyt a céljaink, az elvárásaink és a pénztárcánk között.

Akit bővebben is érdekel a téma és kíváncsi az aktualitásokra, itt feliratkozhat az ezzel foglalkozó hírlevélre.

(fotó: Shutterstock, privát)