A matematikán kívül szinten minden tantárgyból jobb eredménnyel zárult az idei érettségi, mint a tavalyi - írja a Magyar Nemzet az Oktatási Hivatal honlapján elérhető adatok alapján. Eszerint a vizsgák 33 százaléka jelesre sikerült és az érdemjegyek mindössze egy százalék lett elégtelen. Idegen nyelvekből kifejezetten jól szerepeltek a fiatalok, de javult a legtöbb természettudományos eredmény is.

Középszinten 3,61, emelt szinten pedig 4,61 lett az idei tavaszi érettségi vizsgák átlageredménye, néhány századdal mindkét átlag jobb a tavalyinál – derült ki az Oktatási Hivatal (OH) adataiból. A diákok együttesen 374 939 vizsgát tettek le, amelyeknek egyharmada, mintegy 124 ezer vizsga jeles eredménnyel zárult, vagyis tízezerrel több ötös született, mint tavaly. Mintegy 92 ezer vizsga (24,6 százalék) négyesre sikerült, 88 ezer közepes eredmény született (23,5 százalék), 66 ezer elégséges (17,5 százalék) és mindössze 4028 vizsga lett elégtelen, vagyis durván a vizsgák egy százalékán buktak meg. Az érettségi vizsgák döntő többsége, mintegy 335 ezer középszintű volt, ezeken 60,55 százalékos összteljesítményt nyújtottak a diákok, csaknem negyvenezer vizsga pedig emelt szintű volt, ezek idén is jobban sikerültek: 70,46 százalékos átlageredménnyel zárultak.

mindkét tárgyból az elmúlt időszak legmagasabb eredményének számít

Magyar nyelv és irodalomból 3,77, történelemből 3,57-es átlag született középszinten, ami mindkét tárgyból az elmúlt időszak legmagasabb eredményének számít, és kimondottan jól sikerültek az idegen nyelvi érettségik is: az angolból elért 3,95-ös átlag és a németből produkált 3,6-os átlag szintén folyamatos javulást jelez. Emelt szinten pedig kifejezetten elégedettségre ad okot a diákok teljesítménye: az angolból elért 4,81-es, illetve a németből elért 4,82-es átlag ugyancsak az elmúlt pár év legmagasabb értéke. Az emelt vizsgák jó eredménye érthető, hiszen a magasabb elvárásokat támasztó, nehezebb feladatsorokkal eleve azok próbálkoznak meg, akik az adott tárgyból magabiztos tudással rendelkeznek, de a korábbi vizsgaidőszakokhoz képest tapasztalt javulás ezzel együtt is dicséretes.

Bár a matematika továbbra is mumus, a többi természettudományos tárgyból ugyancsak feltűnően sokat javítottak a diákok. A középszintű fizikavizsgák 4,37-es átlaggal zárultak, míg például 2015-ben csak 3,97-et értek el a tanulók. A kémiaérettségi 4,07-es átlaga szintén előrelépés, akárcsak az informatikából elért 4,19, ami 2014-ben például csak 3,34 volt. Az idei tavaszi vizsgaidőszakban mindösszesen 109 854 fő érettségizett, legtöbben gimnáziumban és szakgimnáziumban. Mintegy nyolcezer vizsgán nem jelentek meg, négyezer megméretés pedig bukással zárult.

Érettségi bizonyítványt összesen 66 492-en szereztek, további 17 495-en tanúsítványt kaptak. Ez utóbbi annak jár, aki korábban már szerzett bizonyítványt, de felvételi jelentkezés vagy egyéb okok miatt egy-egy tárgyból újra érettségizett, például tett egy szintemelőt. Ismétlő vizsgára 5175-en kényszerültek, szintemelőt 6765 alkalommal tettek, de lezajlott további 3360 kiegészítő vizsga is, valamint csaknem 27 ezer előre hozott vizsga.

Általánosságban elmondható, hogy a gimnáziumokban ezúttal is sokkal jobb eredmények születtek, mint a szakgimnáziumokban és szakközépiskolákban, valamint nem meglepetés az sem, hogy a felnőttoktatásban tanulók (akik közel 35 ezer vizsgát tettek) eredménye jócskán elmarad a középiskolás korosztály teljesítményétől.

A felnőttek középszinten matematikából 2,27-es átlagot értek el, magyarból 3,14-et, és az idegen nyelvi eredményeik is bőven a 3-as átlag alatt maradtak.

Azok az érettségizők, akik egyetemre vagy főiskolára készülnek, jövő szerdán tudhatják meg, hogy sikerült-e bejutniuk a felsőoktatásba, ekkor állapítják meg a szeptemberben induló képzések ponthatárait. Az adatok este 8 óra körül kerülnek fel a Felvi.hu internetes oldalra.

Az idei egyébként az utolsó felvételi eljárás lesz, amikor még nem általánosan kötelező a középfokú nyelvvizsga, 2020-tól ugyanis egyetlen alap- és osztatlan szakra sem lehet bejutni a B2-es nyelvvizsga, valamint legalább egy emelt szintű érettségi nélkül.

az érettségire egyre inkább összeszedik magukat a diákok

Elmondható, hogy míg a 6., 8., és 10. évfolyamosok körében végzett kompetenciamérések teljesítményeiben nem nagyon tapasztalhattunk érdemi változásokat az elmúlt években, az érettségire egyre inkább összeszedik magukat a diákok. A kétszintű vizsgarendszer 2005-ös bevezetése óta, a legnagyobb részvételi arányú tavaszi vizsgaidőszakokat nézve az idén sikerültek a legjobban az írásbelik és szóbelik. Ennél csak némelyik őszi időszakban teljesítettek jobban a tanulók, de ősszel nagyságrendekkel kevesebben vizsgáznak, ekkor főleg a szintemelő, kiegészítő vagy javító vizsgát választók jelentkeznek. Összehasonlításképp: tavaly ősszel csak nyolcezer vizsgát tettek, míg a tavaszi szezonban közel 380 ezret.

Ami a tantárgyakat illeti, a matematikával még mindig hadilábon állnak a tanulók, itt nemhogy javítást, de rontást figyelhetünk meg. A középszintű matekvizsgák átlaga 3 lett, ami gyengébb az elmúlt három év teljesítményénél. Emelt szinten jóval magasabb, 4,46-os átlag született, de sajnos ez is elmarad a tavalyi 4,59-től.