A méret a lényeg?

– A hazai kilátók zöme régi geodéziai betongyűrűkből épült mérőtorony, ezeket pofozzák ki, újítják fel a kor igényei szerint – tudjuk meg Molnár Attilától. Mint meséli, így épült a Csóványosi kilátó, a kilátó a Zengőn, és a Mátrában a Péter-hegyese (másik nevén Galya-kilátó) is, ahol a régi betontorony köré egy új lépcsőt tettek és meg is emelték a torony tetejét.

– A tornyok magassága fontos szempont, hiszen mára a korábban épült kilátók körül az erdőség olyan méreteket öltött, hogy sok helyen lezárta a panorámát vagy annak egy részét. Erre ékes példa Naszály, ahol még mindig nem készítették el az új kilátót a régi geodéziai mérőtorony helyén – magyarázza az idegenvezető, egyúttal egészen korszerű turisztikai szempontok alapján felszerelt úticélokat is a figyelmünkbe ajánl.

– Ma elsősorban a helyi parkerdő gazdaságok és a nemzeti parkok jeleskednek abban, hogy kilátókat emelnek. A Prédikálószéken a Dunakanyar festői panorámáját lehet megcsodálni egy olyan toronyból, ahol wifi-csatlakozás van és akár bivakolni (hálózsákban aludni) is lehet a különböző szinteken. A Pilistető a maga 756 méterével a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. Itt egy régi légvédelmi rakétabázis közepén kapott helyet a Boldog Özsébről, az egyetlen magyar szerzetesrend, a pálosok alapítójáról elnevezett kilátó, ahonnan gyönyörű, 360 fokos körpanoráma nyílik a Pilisre, Dobogókőre, illetve a Gerecse és a Vértes magaslataira – folytatja a sort. Különlegességként említi meg a Mátrafüredtől néhány kilométerre található Sástói kilátót, amely jellegzetes sárga színével minden évszakban jól látható az erdőből, és amelynek meglehetősen rendhagyó életútja volt. Eredetileg kőolajfúró toronyként látta meg a napvilágot és az Alföldről, Algyő mellől vitték fel a Mátrába.

Történelmi múltú tornyaink

A legrégebbi kilátók egyike a Nagymaros fölött lévő hegyestetői ősi Julianus-kilátó is, amely kőből épült, ellentétben a legtöbb kilátóval, amelyek fa szerkezetűek. Ezek nagy része az időjárási viszontagságok, a jégkár és villámcsapások miatt nagyon gyakran megsemmisültek, így kőtornyokkal pótolták őket. Molnár Attila ide sorolja a mátrafüredi Kozmáry-kilátót is, amelyet 1900-ban adtak át és amely az ország egyik legrégebbi kilátótornya.

– Történelmi múltú magaslatunk a Budai-hegységben az Erzsébet-kilátó is, amely a főváros legelső, díszkivilágítást kapott középülete volt. Az Erzsébet királynéról elnevezett tornyot a közhiedelemmel ellentétben ebben nem előzte meg az Országház épülete sem – mondja az idegenvezető.



Tűsarkú és babakocsi

Molnár Attilát arról is kérdeztünk, mely túráknak vághatunk neki kisgyerekekkel és melyeknek nem.

– A legegyszerűbben, közúton megközelíthető magaslatunk nem más, mint a Magyarország tetején, 1014 méteren található Kékestető kilátó, illetve a pécsi Misina-tető kilátó. Itt még lépcsőt sem kell mászni ahhoz, hogy bármely generáció számára élvezhető legyen a panoráma, hiszen lift is működik bennük. Bár láttam már olyat, hogy valaki tűsarkúban, babakocsival mászta meg a Rám-szakadékot, nem ajánlanám ezt a mutatványt senkinek. Az erdei úton megközelíthető, Csóványosi kilátóba vezető utat sem javasolnám kisgyerekes családoknak. A 938 méteres magasságban lévő toronyig ugyanis embert próbáló, kemény túraúton juthatunk el – mondja Molnár Attila.



Kilátás a magyar tengerre

Végül ne feledkezzünk meg a Balaton körüli panorámapontokról sem.

– A füredi Jókai-kilátó a nagy írónk életútját felelevenítő tanösvényhez kapcsolódik. De a déli parton, Balatonföldváron is találhatunk remek panorámát kínáló magaslatot, mégpedig a Hajózástörténeti Látogatóközpont épületének a tetején, ahonnan távcsővel is végigpásztázhatjuk a tavat és környékét. A tó panorámájában a balatonakarattyai Magaspartról és a fonyódi Várhegyről is gyönyörködhetünk, de ha a Balaton-felvidéken járunk, ne hagyjuk ki a Bakonyban a Kőris-hegy és a Kab-hegy kilátóit sem – tanácsolja az idegenvezető.

kirándulástermészetturizmus