Köszönöm nektek, Magyarország népe! – Találkozás a Szentatyával
Szerző:Szabó Péter Ádám, fotó: Förster Tamás2021. 09. 13.Családban élni jó
Több százezer hívő élhette át személyesen a Ferenc pápával való találkozás testközeli élményét a fővárosi Hősök terén és az Andrássy úton. Az egyházfő budapesti látogatása zárta le az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, amelyen a statio orbist a legmagasabb biztonsági előírások előzték meg.
A pápával való találkozás és az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust lezáró statio orbis szentmisén való részvétel az egész ország hívő közösségét útra hívta. A hagyományosan a katolikus rendezvénysorozat legünnepélyesebb eseményeként számon tartott szentmise több százezer embert mozgatott meg. Nem vitás, történelmi esemény volt a bíborosi testület által 2013-ban megválasztott Ferenc pápa hazánkba látogatása, hiszen legutóbb 25 éve tette a lábát a Szentatya magyar földre, 1996-ban még II. János Pál járt a Kárpát-medencében. Az egyházfő vasárnap reggeli, repülőtéren való landolása után az M0-ás és az M3-as autópálya útvonalán közelítette meg a Szépművészeti Múzeumot, ahol hivatalos programok sora várt rá. A bevezetőutakat tehát hermetikusan lezárták a rendőrök, tömegközlekedéssel viszont kiválóan meg lehetett közelíteni a belvárost.
A metrón, a trolin és a villamoson családok, generációk kapaszkodtak össze, kulcsolták egymásba kezüket, hogy szépen lassan átlényegüljenek a nagy találkozás előtt. Ahogy közeledtünk az Oktogon környékére, egyre nagyobb és egyre érezhetőbb volt a visszafojtott várakozás a közelgő, életre szóló élményt jelentő pillanatok előtt. A szervezés ismét profi, a nap fontosságához méltó volt, az önkéntesek fáradhatatlanul igazították útba a bejáratukat kereső hívőket. Ezúttal nemcsak a Kodály köröndig, hanem egészen az Oktogonig tartottak a lezárások, a kordonok, a kivetítők és a hangfalak.
Első állomás: Magyarország!
Az utcákon át hömpölygő tömeg végig fegyelmezett volt, a babakocsikat mindenki előre engedte, a kisgyermekkel érkezők külön kapunál léphettek be a szektorokba. Az idősek az árnyékban találtak helyet kisszékeiknek a szervizutat a járdától elválasztó füves sávon, a fiatalabbak pedig egymás társaságában várták a pápa üdvözlőútját. A mellettem érdeklődve szemlélődő néhány hónapos csecsemőt édesanyja órákon át ringatta a hordozóban, amikor pedig az élet úgy hozta, a fűben gyorsan tisztába tette. Az Andrássy út mindkét oldalán végig kordonsor fogadta az egybegyűlteket, a leglelkesebbek a mobilokon figyelemmel követett televíziós közvetítésből tájékozódtak a várakozás mértékéről, a pápa azonban igyekezett tartani a programban előzetesen kalkuláltakat, hiszen – mint a repülőgépen adott nyilatkozatából kiderült – szomjazta már a személyes találkozást az emberekkel. A világjárvány legutóbbi hulláma óta először hazánkba látogatott el.
Valóra vált álmok
Ahogy Ferenc pápa kilépett a Szépművészeti Múzeumból, a földön ücsörgő hívek rögtön felpattantak a helyükről, mindenki igyekezett minél közelebb helyezkedni a kordonsorhoz, hogy karnyújtásnyira lehessen a Szentatyától. Először a Dózsa György út nyugati oldalára kanyarodott a pápamobil, majd az Andrássy úton integető hívek rögzíthették telefonjukkal a pápát, ahogy egészen a Kodály köröndig elgurul. Az egyre fokozódó taps és ováció jelezte, hogy merre jár, végig integetett, mosolygott és több, elé nyújtott kisbabát meg is áldott.
„A kereszt a híd a múlt és a jövő között”
Visszatérve a Hősök terére, elkezdődött a szentmise, amelyen Ferenc pápa azt kívánta az Úrangyala imádságban, hogy legyen a kereszt a híd a múlt és a jövő között, majd merítsünk a forrásból és adjunk inni mindazoknak, akik szomjaznak a mi korunkban.
– A földbe szúrt kereszt nemcsak arra indít bennünket, hogy jól gyökerezzünk meg, hanem a magasba is nyúlik és kitárja a karjait mindenki felé – hangsúlyozta a katolikus egyházfő. – Áldásom innen, ebből a nagyvárosból, szeretnék mindenkit elérni, főként a gyermekeket és a fiatalokat, az időseket és a betegeket, a szegényeket és a kirekesztetteket.
Ferenc pápa beszédében köszönetet mondott a nagy magyar keresztény családnak, a megjelent püspököknek, papoknak, szerzeteseknek, valamint minden hívőnek, továbbá a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezőinek, megvalósítóinak. Zárógondolatait mindenki meglepetésére magyarul fejezte ki: „Köszönöm nektek, Magyarország népe! Veletek és értetek mondom: Isten áldd meg a magyart!”
Az ünnepi szentmise a pápai és a magyar Himnusz, a Boldogasszony anyánk, majd a kongresszus himnuszának eléneklésével fejeződött be.