Már az 1980-as években felismerték, hogy a magzatvíz íze attól függ, milyen ételeket fogyaszt az anya. Egy évtizedekkel előtti kutatásban a várandós nők egy részének fokhagyma- másik részének cukortartalmú kapszulát adtak. Az önkéntesek, akik ezután megszagolták a magzatvizet, pontosan meg tudták állapítani, melyik kismama kapott fokhagymát. Ez alátámasztotta az orvosok régi megfigyelését, miszerint szokatlan szaga van a magzatvíznek akkor, ha az anya közvetlenül szülés előtt fűszeres ételt fogyasztott.

Ízek az anyaméhben

A magzat 10-12 hetes korától kezdi lenyelni a magzatvizet, az ízérzékelése pedig 21 hetesen alakul ki – tehát jóval azelőtt, hogy elkezdene enni és inni. Ezek a nagyon korai tapasztalatok pedig befolyásolhatják, hogy születése után milyen ízeket fog kedvelni – írja két brit kutató, Emma Beckett és Zoe Yates a World Economic Forum című lapban megjelent tanulányukban.

Minderre már számos korábbi kutatási eredmény rámutatott. A reggeli rosszulléttel küzdő kismamák igen gyakran sós ételek rágcsálásával próbálják lenyugtatni a gyomrukat, gyermekeik pedig gyakran még évekig különös vonzódást mutatnak az ilyen ennivalók iránt. Állatkísérletek szerint az anyaméhben alkoholnak kitett patkányok születésük után szívesebben fogyasztanak alkohollal kevert vizet. Emberek esetében ezt a kísérletet értelemszerűen nem lehet megismételni, de a megfigyelések alapján még azon kismamák gyermekei is, akik csak alkalmanként ittak meg néhány pohárral, felnőve jobban kívánják az alkoholt, és kimutathatóan nagyobb az esélyük a függőség kialakulására.

Hasonló a helyzet az ánizzsal is, ami a leginkább megoszó fűszerek egyike: sokan vannak oda érte, míg mások már a szagát sem bírják. A kutatók itt is 12 kismamának adtak ánizst, 12-nek nem, és úgy tapasztalták, hogy azok a babák, akik az anyaméhben találkoztak ezzel az ízvilággal, hathónaposan nagyobb örömmel fogadták. A répával kapcsolatban ugyanez az eredmény született.

Az anyatej íze is megváltozik

A hatás szoptatás alatt sem szűnik meg. A répa, a kömény, a vanília és a menta íze bizonyíthatóan átmegy az anyatejbe, a baba pedig mindehhez hozzászokva később nagyobb valószínűséggel fogja szeretni őket. Érdekes, hogy a banánnal kapcsolatban nem találtak ilyen összefüggést.

A gyermek szervezete azt az étrendet tartja biztonságosnak, amelyet a szülei követnek.

Ausztrál kutatók egyenesen úgy tapasztalták, hogy minél hosszabb ideig szoptat valaki változatos táplálkozás mellett, annál kevésbé lesz kétéves korára válogatós a gyermeke.

Mindennek valószínűleg evolúciós okai vannak: a gyermek szervezete azt az étrendet tartja biztonságosnak, amelyet a szülei követnek. Újabb érv amellett, hogy lehetetlen egészséges táplálkozásra szoktatni gyermekünket úgy, hogy mi közben cukron és fehér liszten élünk.

Természetesen az emberi ízlés alakulása összetett folyamat, amelyet később a neveltetés és a kulturális hagyományok egyaránt alakítanak. Az alapokat azonban - úgy tűnik - nem lehet elég korán lerakni.

(Fotó: Shutterstock)

kisgyermekétkezésvárandósságétel