Megrázta a hír, hogy augusztus 15-ig az ötszáz főnél nagyobb fesztiválok előtt lezárta az utat a kormány, így a kapolcsi forgatag is elmarad?

– Számítottunk rá, mi több, mi kértük az egyértelmű állásfoglalást, hogy ne pazaroljuk feleslegesen az energiákat a szervezésre, majd az eladott jegyek visszaváltására. A jogi helyzet immár egyértelmű, ehhez igazodunk.

Ki az a mi?

– Mi, fesztiválszervezők, mert ha elkerülte volna a figyelmét, nem csak a kapolcsi rendezvény társtulajdonosa vagyok, de a Magyar Fesztivál Szövetség vezetője is.

Akkor nem lehet mondani, hogy békés nyugdíjas éveit éli. Mit tehet egy fesztiválszövetség, amikor nem lehetnek fesztiválok?

– Egyrészt tudomásul veszi a korlátokat, ugyanakkor keresi a kitörési pontokat. Merthogy minden rosszban van valami jó is, nevezetesen az új helyzetek lehetőségeket is rejtenek magukban, csak észre kell azokat venni.

Kapolcson például mit tekintenek lehetőségnek?

– Hogy augusztus végén megrendezzük a gyerekeknek szóló Kapolcskát, és azon is dolgozunk, hogy a völgy fesztiválból is megmentsünk valamit. Én már Kapolcson élek, tagja vagyok a helyi képviselő testületnek, amely a vírus idején is hetente ülésezik. Kezdetben csak a virtuális tér eszközeivel, de a jobb idő beköszönte óta a valóságban is. Persze épületen kívül, szájmaszkban, és egymástól két méterre helyet foglalva.

Azt gondoltam, hogy egy szellősen lakott településen egyáltalán nem szigorúak a szabályok.

– Nálunk azok. Olyannyira, hogy nem mászkálok céltalanul az utcákon, bevásárolni pedig Tapolcára járunk, mert ott egy hétre feltöltjük az éléskamrát és a hűtőszekrényt. A pincénket vendégszobának rendeztem be, de vendég híján most ott van a home office-om, tökéletesen felszerelve.

Marad szabadideje?

– Maradna bőven, ha nem lennék a POSZT egyik ügyvezetője. De az vagyok. Jólesik, hogy megbíznak bennem az egymással szembenálló színházi szervezetek.

Ezek szerint eldőlt, hogy nem hal meg a POSZT?

– Az dőlt el, hogy minden érdekelt szeretné megmenteni, és ez kiváló alap a sikeres munkához. Csütörtökön tartottunk egy videókonferenciát a hogyan továbbról.

És hogyan tovább?

– Az bizonyos, hogy a járvány lecsengése után lehet csak szó az eseményről, tehát ha minden összejön, akkor nem júniusban lesz a POSZT, hanem nyár végén. És az is biztos, hogy az akkor érvényben lévő szabályokhoz kell majd igazodnunk, aminek a pontos jelentését értelemszerűen még mi sem tudhatjuk.

Akkor újra nekifutok a szabadidő kérdésének. Mit csinál, ha nem home office-ol?

– Javítgatom a házat. Elsősorban a padlásrendezés van soron, aztán jön a többi. A szélesebb családdal Skype-on tartjuk a kapcsolatot. Decemberben született harmadik unokámat is csak monitorról nézegetem. De legalább ilyenkor nem kell szájmaszkkal takarni az arcunkat.

Ezek az interjúk is érdekelhetik:

otthon a családmaradjotthoninterjú