Megbújó tehetségek a 300 éves kolostorban
Szerző:Ivanova Daniela2021. 05. 05.Iskolást nevelünk
A Piarista Kilátó Központ egy festői szépségű, 300 éves kolostorban vert gyökeret. A központ célja egy olyan alkotó közösség megteremtése, amely segíti a fiatalok hivatáskeresését, életút-építését. Egyik partnerintézménye a váci Piarista Gimnázium, amellyel karöltve a hátrányos helyzetű, ám tehetséges gyermekeket veszik szárnyaik alá.
– Kettős cél lebegett a szemünk előtt, amikor létrehoztuk a Piarista Kilátó Központot – kezdi Katona Miklós igazgató. – Egyrészről szerettünk volna életet lehelni a párját ritkító váci műemlékbe, amely egy 300 éves múltra visszatekintő kolostor. Amellett, hogy megőriztük klasszikus értékeit, korszerűsítettük és akadálymentesítettük, célunk ugyanis az volt, hogy egy olyan alkotó közösség helyszínévé váljon, amely segíti a fiatalok boldogulását az életben. Ez az álom az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával meg is valósulhatott, az épületet pedig tavaly augusztusban birtokba vehettük. Célunk volt továbbá, hogy ebben a megújult épületegyüttesben olyan tevékenységeket gyűjtsünk össze, amelyek aktuálisak, korszerűek, reflektálnak a világra, amelyben élünk, illetve, hogy elérjük és megszólítsuk azokat a 10-33 év közötti fiatalokat, akik támogatásra szorulnak jövőtervezésük és hivatáskeresésük kapcsán. Feladatunk, hogy őket segítsük.
Hátrányos helyzetű tehetségek
Az igazgató hangsúlyozza, hogy kiemelkedően fontosnak tekintik a fiatalok mentorálását.
– A tehetséggondozásra mindig nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen sok olyan fiatal kéri a segítségünket, akinek valamilyen területen speciális felkészítésre van szüksége. Örömmel vesszük szárnyaink alá őket, hogy hátrányos helyzetük ellenére ki tudják bontakoztatni tehetségüket. Több eszköz is a rendelkezésünkre áll: először is egy képességfelmérő munkadiagnosztika segítségével megvizsgáljuk, hogy melyik az a terület, ahol az adott fiatal kiemelkedő eredményeket ér el, majd egy személyre szabott, egyéni programot alakítunk ki számára, amelyet lépésről-lépésre építünk fel és viszünk tovább. Nagy öröm és erőt adó visszajelzés, amikor egy-egy komoly hátránnyal induló fiatal a mi segítségünkkel, egy sikeres folyamat nyomán megtalálja a helyét: hozzá illeszkedő képzésbe vagy akár a munkaerőpiacra jut. Ilyen például annak a fiatalembernek az esete, aki enyhe autizmus spektrumzavarhoz kapcsolódóan kialakult súlyos látássérülése miatt meglehetősen kilátástalannak érezte helyzetét: családjával együtt hiába kereste a boldoguláshoz, önálló élethez vezető útját. Kíséréssel egybekötött közös folyamatunk nyomán ma már egy piacképes bizonyítvánnyal a zsebében hamarosan munkába áll: pedagógus asszisztensként helyezkedik el.
A váci Piarista Gimnázium szintén szívügyeként tekint a hátrányos és/vagy fogyatékossággal élő diákok segítésére.
– Kalazanci Szent József, az első piarista iskola megszervezője, elindítója különösen fontosnak tartotta a perifériára szorult gyermekek felkarolását – kezdi Horváthné Stumm Erzsébet, a gimnázium igazgatóhelyettese. – Ezt az elvet a mai iskolák is követik, így a mi intézményünk is. A most fejlesztésben részesülő 29 tanulónk mutatja elkötelezettségünket. A fejlesztéseket négy kollégánk biztosítja – két fejlesztőpedagógus, egy gyógypedagógus és egy pszichológus –, akik iskolánk munkatársai.
A tervezői gondolkodás mentén
– Igyekszünk minél többfajta módszert beépíteni munkafolyamatainkba, hogy kellőképpen személyre szabottan reagálhassunk a fiatalok kérdéseire és igényeire – folytatja Katona Miklós. – Fontosnak tartjuk a digitális kompetencia-, és a vizualizációs technikák fejlesztését. Digitális alkotóműhelyünkben a fiatalok megtanulhatják olyan eszközök használatát, mint például a 3D nyomtató, CNC alapú papírvágó, hímzőgép vagy digitális rajztábla és egyfajta „alkotótársként” használhatják őket. Mindig arra tanítjuk a fiatalokat, hogy miként gondolkodjanak az adott probléma megoldásán, hogyan használják a tervezői gondolkodás módszereit. Fontos, hogy megtalálják azt a megoldási folyamatot, amelyet majd átültethetnek a mindennapi gyakorlatba, ideértve a saját életükkel, életpályájukkal kapcsolatos döntéseket is.
Horváthné Stumm Erzsébet kiemeli, fejlesztéseik célja minden esetben az, hogy csökkentsék és kompenzálják a diákok hátrányait, és a személyiségük fejlesztése által alkalmassá formálják őket feladataik ellátására.
– Természetesen ez a munka nem csupán a fejlesztő foglalkozásokon, beszélgetéseken folyik, hanem részét képezi a teljes oktatási és nevelési folyamatnak. E repertoárba tartozik a differenciált tananyag és annak átadása, a személyre szabott számonkérés, értékelés, valamint a tanulópárok, a rendszeres esetmegbeszélések, a családdal való fokozott kapcsolattartás és a törvény biztosította kedvezmények érvényesítése is.
Egyénileg és csoportosan is segítenek
A központban egyéni és csoportos foglalkozásokat is tartanak.
– Egyéni programjaink indításakor, egy szülői vagy gondviselői megkeresés után személyes interjúra hívjuk a jelentkezőket. Készül egy állapotfelmérés, kiderítjük a fiatal kompetenciáit, majd megalkotjuk egyéni fejlesztési tervét. Ennek mentén haladva pszichológus és gyógypedagógus kollégáink segítségével folytatjuk a fejlesztést, a folyamat végén pedig értékelést készítünk. Csoportos foglalkozásainkon pedig olyan partnerintézményekkel működünk együtt, ahol moduljaink beilleszthetők az intézményi mindennapokba.
"Amikor a fiatal keresi, majd ideális esetben megtalálja élete hivatását, a saját útját, akkor fontos, hogy a család végigkísérje őt ezen az úton."
– Iskolánk is nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra – veszi át a szót Horváthné Stumm Erzsébet. – Számos szakköri lehetőség biztosítja ezt, például több alkalommal jutottak el diákjaink képzőművészeti versenyekre, és értek el ott szép helyezést. Tanulóink döntő hányada egyetemi képzésre készül, és az erre, valamint az emelt szintű érettségire való felkészülést szolgálja fakultációs rendszerünk. A 11-12. évfolyamon összesen 16 tantárgyból, 29 csoportban, heti 82 órában nyújtunk emelt szintű képzést diákjainknak.
Fő cél a kiteljesedés
Katona Miklós szerint számos készség elsajátítása mellett a fő cél a munkaerőpiacon való boldogulás és kiteljesedés.
– A már említett tervezői gondolkodás mentén haladva önismereti fókuszú módszereket alkalmazunk. Figyelünk a személyes érdeklődésre és beszélünk a jövőbeni kompetenciákról, amelyekre majd szükség lesz a munkaerőpiaci elhelyezkedésben. Gyakorlati kérdésekre is választ adunk, például: hogyan határoznak meg egy munkabért, hogyan kell jelentkezni egy állásra vagy mire érdemes odafigyelni egy diákmunka szerződés megkötése esetén? Mindezek mellett pedig az utógondozás kap még kiemelt figyelmet. Fiataljaink kezét a fejlesztések végeztével sem engedjük el: lehetőségük van kísérést végző kollégánkkal még további fél-egy évig havi rendszerességgel beszélni.
Fontos a család bevonása
– Azt valljuk, hogy egy jó életpálya-tervezés akkor megalapozott, ha a család együtt vesz benne részt. Amikor a fiatal keresi, majd ideális esetben megtalálja élete hivatását, a saját útját, akkor fontos, hogy a család végigkísérje őt ezen az úton, hiszen minden változás, ami vele történik, az a többi családtagra is hatással lesz. Ezért arra buzdítanék minden szülőt, hogy tudatosan készüljön fel erre az útkeresésre és együtt haladva ebben a folyamatban, közösen hozzák meg a kapcsolódó döntéseket – javasolja Katona Miklós.
(fotó: www.facebook.com/KilatoPiaristaKozpont, privát)