A Nemzet Sportolói testületének tagja az lehet, aki a 60. életévét betöltötte, sportolóként kimagasló eredményt ért el, és versenyzői pályafutása után is fontos szerepet töltött be a hazai sportéletben. A tizenegy tag közül hatan szavaztak a tájfutó világbajnokra, tizennégyszeres magyar bajnokra, sífutásban hatszoros magyar bajnokra. Ő az első nő Európában, aki három órán belül futotta le a maratoni távot.

Hogy vagy?

– Jól. Egyrészt azért, mert nagyon örülök a jelölésnek, másrészt azért, mert most az alapbetegségem is jobban viselem. Háromszor hat kemo-sorozat után már nem bírtam, kaptam – engedéllyel – gyógyszert. Ez az immunrendszert segíti abban, hogy elkergesse ezeket a dög ráksejteket. Sok-sok szörnyűséget olvastam el a tájékoztatóján arról, milyen mellékhatásai lehetnek. Hála Istennek egyelőre semmit nem tapasztalok.

Amikor legutoljára, talán januárban beszéltük, nagyon rossz hangulatban voltál. Azt mondtad, egy kicsit haragszol a Jóistenre, amiért kiújult a betegséged.

– Volt ilyen.

Most kiengesztelt egy kicsit a jelöléssel?

– Hogyne. Régóta a bakancslistámon volt, hogy a Nemzet Sportolója legyek. Szerettem volna bekerülni ebbe a társaságba. Aztán egyre inkább látszott, hogy ez nem sikerül, oda inkább olimpiai bajnokok kerülnek. Ezt én lassan tudomásul vettem. A bakancslistán már csak az maradt még, hogy szerezni kéne egy jó jobb lábat. A jelöléssel meg befordultam a másik vágyam célegyenesébe. Csak nem esem össze a célkapu előtt. Az igazság az, hogy a javaslatra még a kormánynak is rá kell bólintania. De akit eddig szerettek volna a tagok, azt mindig elfogadta a mindenkori kormány.

Amikor egyeztettük a beszélgetést, azt írtad, hogy hívjalak nyugodtan, teszel-veszel egész nap. Hogy telnek a napjaid?

– Két napja sms-eket írok, telefonálok, igyekszem mindenkinek megköszönni a gratulációt. Úgyhogy most jól elvagyok. Egyébként minden nap leviszem a Városmajorba Derke kutyát, sétálunk 45 percet. Délután a férjemen, Péteren (Feledy Péter újságíró, rádió- és tévériporter - a szerk.) a sor. Különben mind a ketten itthon vagyunk. Sokat olvasok, gondolkodom arról, mit lehetne kitalálni az időseknek. Fontos lenne, hogy a kétmillió öregségi nyugdíjas ne maradjon teljesen egyedül. Körülbelül 650-700 ezer idős nő él magányosan. Ez baromi nagy szám. Legtöbben utoljára még az általánosban, vagy érettségi előtt mozogtak. Azóta eltelt 50, vagy nem tudom hány év, és fel is szedtek 20-30 kilót. A gyalogló kluboktól tudom, hogy sokuknak nincs otthon számítógépe, internete, nem tudnak netes kapcsolatot tartani. Emiatt hozzájuk a klub hírlevele sem jut el. Marad nekik a televízió. Azért, hogy ne a sorozatokat nézzék reggeltől estig, miközben a felvásárolt konzerveket eszik, kellene nekik egy jó műsor. Ahol abban segítünk például, hogy mozogjanak legalább egy negyedórát.

A tévében?

– Persze. Legyen egy idősek negyedórája, félórája, amikor nekik mondják a híreket. Arról, hogy maradjanak otthon, a bevásárláskor pedig kérjenek rejtvényfüzetet is. A testüket és az agyukat is tartsák karban. Nem kell minden héten ablakot mosni, de selejtezzenek, ritkítsák a hagyatékukat.

A friss levegő most nem olyan fontos?

– Dehogynem! Ha van kert, akkor oda okvetlenül menjenek ki. A múltkor egy ismerősöm mesélte, hogy el nem tudta képzelni, miért jelenik meg a szomszéd feje többször az ablaka alatt. Kiderült, azért, mert a pasi sétál a kertben körbe-körbe. Azt a marhaságot meg olvastam, hogy talán Dubaiban valaki a teraszon nem-tudom-hány kis kört futott, hogy meglegyen a maratontáv. Ez őrület. De az viszont jó, ha a nyitott ablak előtt naponta háromszor tíz percet helyben járunk. Persze, tudom, hogy idiótának tarthat a szembeszomszéd, de integessünk át neki kedvesen, lehet, hogy három nap múlva együtt gyalogolunk. Mindenfélét ki lehet találni. A mobiltelefont is tegyük arrébb, hogy fel kelljen állni, ha megcsörren. Jó, persze csak annyira tegyük távol, hogy meghalljuk. Mert mi, idősek, már süketebbek vagyunk.

A mokkástányér pedig még kisebb legyen?

– Ahogy mondod. Nincs nápolyi meg rágcsa. Együnk ötször, de csak keveset. Tudom, hogy a tankönyvek friss zöldséget meg gyümölcsöt ajánlanak, de ezt most lehet, hogy nem mindig tudjuk tartani. Szépen elő lehet venni a régi befőtteket. Mi is kipróbáltuk. Kell most egy kis akaróka mindenkitől. Készítsünk napirendet, hogy tudjuk, ma ezt meg ezt kell megcsinálnom, ekkor és ekkor van szabadidőm, mikor kell ennem. Próbáljunk beszélgetéseket kezdeményezni. Hívjuk fel a gyerekeket, az unokákat, a barátokat, barátnőket vagy az első szeretőt. Bárkit, aki eszünkbe jut, most úgysincs veszélye annak, hogy összetalálkozunk.