Netes randik: Kitartónak kell lenni!
Szerző:Clerget-Tasi Barbara2020. 01. 31.Párkapcsolat
A társkereső oldalak megítélése az elmúlt tíz évben sokat változott, hiszen egyre többen találják meg életük párját az interneten keresztül. A csalad.hu utánajárt, mire érdemes figyelni, ha online keressük a szerelmet.
– Tíz évvel ezelőtt még félénkebb, önbecsülési problémákkal küzdő, és ezért nehezebben kapcsolatot teremtő emberek felületei voltak a társkereső oldalak – mondja szakértőnk, Geist Klára szakpszichológus, pár- és családterapeuta.
– Napjainkban viszont már nagyon sok időhiánnyal küzdő ember keresi társkereső oldalakon a partnerét. Mivel rohanó világunkban gyakran a szabadidős tevékenységet sem tudják napjaikba beszorítani, így a társasági életet sem. Az internetes társkeresés jó lehetőség a „párkapcsolati piac” feltárására. Ám, ami soha nem változik: a kapcsolat épülni, fejlődni csak élőben tud. A netes randik nagy előnye, hogy olyan emberek is összetalálkozhatnak, akik tér/idő eltérés miatt nem ismerhetnék meg egymást. Hatékonyabbá is válik a keresés, hiszen be lehet állítani az oldalakon, milyen paraméterek alapján keresünk. Igaz, ennek hátulütője az, hogy testmagasság vagy érdeklődési terület miatt kieshetnek olyan partnerlehetőségek, akik egyébként jók lehetnének.
Őszinteség és reális elvárások
A társkereső oldalak segítségével önmagunkat is jobban megismerhetjük, hiszen a sikeres regisztrációhoz egy meglehetősen részletes személyiségteszt kitöltése szükséges.
– Jó esetben jobban elgondolkodunk a saját igényeinken. Milyen az én profilom, és kit keresek. Tudnom kell önmagamat jól bemutatni, ismerve a saját igényeimet, mire vágyok, és hogy mit tudok nyújtani a másiknak. A cél az, hogy találjak valakit, akivel valóban együtt tudok lenni. Saját igényeink ismerete a szűrők priorizálásaként fordítható le a társkeresés nyelvére.
Tudni kell, mi a fontos! Nem lehet túl sok és túl nagy az elvárás – például legyen diplomás, magas, hasonló érdeklődési kör, jól szituált sok szabadidővel, tapasztalt, nyugodt, gyermektelen, nem elvált –, mert a végén senki nem marad!
Fontos, hogy csak olyat állítsunk magunkról, ami a valóságnak megfelel. Ne írjam például, hogy „sportot kedvelő”, ha nem vagyok az, mert a végén még elrángatnak futni, mikor én még aludnék. Sajnos sokan hazudnak konkrét paraméterekben, mint az életkor, magasság, végzettség, érdeklődési kör, holott ezzel nemcsak a másik felet csapják be, de ártanak a pártalálás sikerének is. Általában friss, természetes fotóval érdemes regisztrálni, nem tíz évvel korábbival.
Elég gyorsan kialakul az online kapcsolattartásnak egy olyan intimitási és bizalmi foka, ami személyesen – a közvetlen visszajelzések miatt – lassabban születne meg. Ez lehet előny, de általában csalódáshoz vezet. Ezt elkerülendő, érdemes a lehető leghamarabb találkozót megbeszélni. Többen elég hamar áttérnek a levelezőrendszerről a telefonra, mert a partner hangszíne, stílusa döntő tényező a párválasztásnál. Nehéz úgy ismerkedni, hogy nem látjuk az illető mimikáját, a gesztusait, emiatt nehezebb azt is szűrni, mennyire tűnik megbízhatónak az illető.
A randioldalak árnyoldalai
Ghosting az, amikor valaki fűt-fát megígér, hogy befurakodjon a másik életébe, majd eltűnik, amikor elérte a célját.
– Nem tisztességes hamis profillal, a játék kedvéért vagy egyszerűen csak az önbizalom növelése céljából fellépni. Illetve, ha igen, akkor tegyük nyílttá, hogy miért regisztráltunk. Nyilván a „komoly kapcsolatot akarok” dolgot nem lehet megígérni, az menet közben alakul.
Problémát jelenthet a túl nagy választék is: az algoritmus kiválaszt akár 20 lehetséges partnert is, és sokan annyira hajszolják a tökéletes partner keresését, hogy folyamatosan randizni járnak. Majd, ha a randipartnerek egyik-másik tulajdonsága nem tetszik, akkor már tovább is állnak. Nem adnak időt, lehetőséget arra, hogy kiderüljön, valóban összeillenek-e.
Másik jelenség a ghosting, ez egyfajta bántalmazás is. Fűt-fát megígér az illető, majd eltűnik, megijedve a találkozás miatti felelősségvállalástól, vagy a kapcsolat mélyülésétől. Csak a „befurakodás” érdekli a másik életébe, és az az érzés, hogy kell valakinek, aztán gyorsan kereket old, ha elérte a célját.
Netes társkeresés szakítás után
Ahogyan a spontán társkeresés során sem érdemes egyik kapcsolatból a másikba ugrani, úgy a netes randizásnál is időt kell hagynunk a szakítás feldolgozására.
– Kicsit fel kell erősödni lélekben, különben túl sérülékenyen kerül ki az illető a kapcsolati piacra. Ennek ellenére sokan lépnek fel társkeresőre szakítás után. Úgy érzik, csak akkor "léteznek", ha valakinek kellenek, ezzel önigazolnak. Ilyenkor hajlamos az ember bármit elfogadni, csak hogy szeressék, ezért gyakori az alulválasztás. Ha túl friss még az előző kapcsolat, akkor még túl érzékeny a párkereső az elutasításra. Gyakori hiba lehet, hogy mindenkit a volt partnerével hasonlít össze. Egyesek a korábbi, elmúlt kapcsolat miatti frusztrációt a társkeresőn élik ki: sértegetik, bántva kritizálják személyesen vagy írásban a partnerjelölteket. Megint mások pedig azzal a mélységgel akarják folytatni az új jelölttel, ahol a korábbi kapcsolatuk véget ért. Persze csalódással végződik az így induló új kapcsolat. A szakítási, válási gyászév letelte után már érdemesebb regisztrálni. Kinyílhat a világ. Az is megnyugtató lehet, hogy sokan vannak ilyen helyzetben.
A hölgyek bizonyos kor felett amiatt aggódnak, hogy már semmi esélyük sincs párt találni, mert a férfiaknak csak a fiatalabb nők kellenek.
– A gyermekek serdülése során, a negyvenes években vagy az üres fészek idején, az ötvenes években sok kapcsolat megszakad. Sok az újrakezdő ember, akik megjelennek a társkeresőkön. Hatvan-hetven évesen pedig sokan jutnak özvegységre és keresnek új társat. Ha elfogynak a kortárs férfiak – mert ők 10-20 évvel fiatalabb nőket akarnak –, akkor még mindig ott vannak a fiatalabb férfiak, akik megbecsülik egy érett nő tapasztalatát, illetve azt, hogy az érett nő már nem biztos, hogy gyermeket akar. Tehát az igények összetalálkozhatnak.
Nekik sikerült…
Peti és Laura több mint 2 éve a neten talált egymásra. Nem ez volt az első internetes próbálkozásuk, jó néhányszor csalódniuk kellett, de mindketten állítják, hogy – ahogy az élet minden területén – kitartónak kell lenni, ha komoly kapcsolatra vágyunk.
– A válásom után körülbelül egy évvel regisztráltam magam először – kezdi a mesélést Peti. – A harmincas éveim közepén jártam akkor, és már nem szerettem szórakozóhelyekre járni, ahol elvileg könnyen lehet ismerkedni. Épp ezért választottam a netes társkereső oldalakat, ahol ráadásul nincs időhöz kötve még a „beszélgetés”, az ismerkedés sem. A társkeresők nagy hátránya, hogy könnyű rajtuk „vetíteni”, azaz nem a valós énedet megmutatni. Ugyan az alapján, hogyan kommunikál az illető, már sok minden kiderül, mégis többször belefutottam olyan lányokba, akik teljesen másnak festették le magukat, mint amilyenek a valóságban voltak.
„Nekem is több évembe telt, míg rátaláltam Laurára, akivel már évek óta együtt vagyunk, és családot szeretnénk alapítani.”
– Nem tartom jó dolognak, ha sokáig csak írunk egymásnak anélkül, hogy személyesen is találkoznánk. Előfordult, hogy a távolság miatt nagyon elhúzódott a levelezés, ami során érzelmek is kialakultak. Azonban a találkozásnál kiderült, hogy nem működik a kémia. Elég sok idő eltelt, majdnem másfél év, míg találtam valakit, akivel komolyan terveztünk egymással. Azt látom, hogy sokan azonnali „eredményt” várnak a netes randiktól. Panaszkodnak, hogy ezzel sem jött össze, azzal sem, de nem elég kitartóak. Nekem is több évembe telt, míg rátaláltam Laurára, akivel már évek óta együtt vagyunk, és családot szeretnénk alapítani. Pedig nem volt teljesen zökkenőmentes az eleje: miután elkezdtünk írogatni egymásnak, el kellett utaznom, és ez idő alatt elmaradtak a „beszélgetéseink”. Azt gondoltam, hogy ebből akkor már nem lesz semmi, de aztán lájkolta egy képemet az egyik közösségi oldalon. Erre persze ráírtam, és nem sokat váratott magára az első találkozás sem, ami természetesen nagyon jól sikerült.
– Ezek után felgyorsultak az események – emlékszik vissza Laura. – Pár héttel később már együtt karácsonyoztunk, majd helyet kaptam a szekrényében, végül összeköltöztünk. Azóta is minden nagyon jól működik a kapcsolatunkban. Hozzá hasonlóan nekem is hosszú utat kellett bejárnom, míg egymásra találtunk. Véget ért egy többéves kapcsolatom, ami után sokáig egyedül voltam. Nem volt nagy baráti társaságom, nem jártam szórakozóhelyekre, ezért kellett egy olyan közeg, ahol ismerkedhetek, ami az én esetemben a netes társkereső volt.
– Elég sokáig keresgéltem, ez idő alatt voltak negatív, pozitív tapasztalataim is. Nagyon sokféle ember megfordul ezeken az oldalakon, meg kell tudni különböztetni, ki az, akinek komolyan tetszem, és ki az, aki csak megszokásból nyom egy lájkot rám. Önmagában az, hogy sok ember megjelöl, rám ír, még nem ad reális képet arról, hogy valóban én tetszem neki. Ahhoz személyesen is találkozni kell. Előfordult, hogy a találkozás során derült ki, hogy nem is úgy nézett ki az illető, mint a képeken. Intő jel lehet, ha egy hét írogatás után sem nyitott az illető egy igazi randira, hiszen vagy nem komolyak a szándékai, vagy valami más áll a háttérben. Mindenképpen bizakodásra ad okot, ha a chatpartner folyamatosan érdeklődik a mindennapjaid felől, érdekli, mi történik veled, hogy érzed magad. Személyes találkozás előtt jó ötlet a randioldalról „átmenni” egy közösségi oldal chat felületére, hiszen ott több képet is láthatunk az illetőről, a családjáról, barátairól. A rossz tapasztalatokat tudni kell kezelni, és legközelebb körültekintőbbnek lenni. Nem szabad feladni a keresgélést!
– Nagy elvárásaim soha nem voltak, néhány kritériumnak azonban meg kellett felelnie a jelentkezőnek: például, hogy ne családos ember legyen, valamint ő is hosszútávú kapcsolatot keressen. Fontos volt az is, hogy ne egy frissen elvált, vagy szakításon épp túlesett férfi jelentkezzen. Nem lehet jó vége, ha valaki azonnal beleugrik egy új kapcsolatba. Amíg fent voltam a társkeresőn, soha nem randizgattam egyszerre több férfival, hiszen a spontán ismerkedésnél sem tesz ilyet az ember. Arra volt példa, hogy egyszerre többen rám írtak, és én válaszoltam, de amikor valakivel elkezdtem találkozgatni, akkor már mással nem leveleztem. Összességében az a legfontosabb, hogy amikor találkozunk, akkor meglegyen az a bizonyos plusz, ami ahhoz kell, hogy működjön a kapcsolat. Szerencsére viszonylag hamar kiderül, mennyire gondolja komolyan a másik. Petinél például nem volt kérdés soha, lesz-e újabb találkozó, nem kellett heteket várni a következő randira. Minden szépen, természetesen kialakult. Lehet érezni már az elején, ha valakivel tényleg passzol az ember, én legalábbis rögtön tudtam Petinél.
(fotó: Shutterstock)