Otthonteremtés: új szempontok a mérlegen
Szerző:Szűcs Anikó2021. 04. 07.Támogatások
A lakáspiacon az elmúlt egy évben a koronavírus-járvány több olyan folyamatot indított el, amelyek hatására az otthonkeresők új vagy korábban kevésbé fontosnak tartott szempontokat mérlegelnek az ingatlan kiválasztásánál. Az aktuális tendenciák kapcsán Balla Frigyes ingatlanszakértővel beszélgettünk.
Balla Frigyes szerint mindenekelőtt érdemes áttekinteni azokat változásokat, amelyek az elmúlt egy évben és különösen az idei év első hónapjaiban mentek végbe be a hazai ingatlanpiacon.
– Tavaly a járványhelyzettel járó korlátozások március közepétől másfél-két hónapra teljesen befagyasztották a piacot, majd amikor májusban elkezdődtek a lazítások és véget ért a kijárási korlátozás, a lakáspiac viszonylag gyorsan magára talált – magyarázza a szakember. – A következő fordulat november közepén állt be, amikor a kormány bejelentette az új, január elsejétől elérhető otthonteremtési támogatásokat: ekkor a piac újra „befékezett” egy picit. Azok ugyanis, akik élni kívántak az új program kínálta lehetőségekkel, elkezdték elhalasztani a vásárlásaikat, mondván, az idei évtől jóval több támogatást, jóval kedvezőbb feltételekkel lehet igénybe venni, mint korábban.
Közbeszólt a harmadik hullám
Az ingatlanszakértő elmondása szerint idén januárban megtörtént a várt áttörés, és az év első napján elindult új Otthonteremtési program hatására a kereslet számottevően növekedni kezdett. Olyannyira, hogy a legnagyobb ingatlanos adatbázis adatai alapján az év első két hónapjában a lakáskeresők száma „történelmi magasságokat” ért el.
– Jelen pillanatban hármas hatás érvényesül a hazai ingatlanok piacán: az egyik tényező a járvánnyal járó korlátozások halmaza, a másik a pandémia okozta gazdasági bizonytalanság és gazdasági visszaesés, a harmadik befolyásoló erő pedig a kormány minden eddiginél kedvezőbb támogatási rendszere, amely megpróbálja ellensúlyozni az első két hatást – mondja a Balla Ingatlan operatív igazgatója. – Januárban és főleg februárban egyértelműen a harmadik erő győzedelmeskedett, ugyanis az első két hónapban nagyon sok tranzakció jött létre. Márciusban azonban a járvány harmadik hullámának a belobbanásával az ingatlant vásárolni szándékozó családok ismét behúzták a kéziféket. Ugyanakkor az elmúlt egy év tapasztalatából kiindulva azt gondolom és erősen bízom benne, hogy a korlátozások feloldásával a piac ezúttal is gyorsan magára talál majd, már csak azért is, mert idén a tavalyihoz képest jobb helyzetben vagyunk abból a szempontból, hogy jelenleg jóval több támogatás érhető el.
Egyre vonzóbb az agglomeráció
Balla Frigyes úgy véli, a pandémia egyik legegyértelműbb következménye, hogy az emberek jóval több időt töltenek otthon, mint korábban.
– Egyrészt a home office egyre általánosabbá válásával nagyon sokan otthonról végzik a munkájukat, másrészt jelenleg zárva vannak az óvodák és az iskolák, ami megint csak azt vonja maga után, hogy legalább az egyik szülőnek otthon kell maradnia az óvodás, iskolás korú gyermekével, gyermekeivel – teszi hozzá a szakember. – A kijárási korlátozás bevezetése szintén az otthon töltött órák számát növeli. Azzal, hogy jóval több időzünk a négy fal között, mint korábban, a családoknak megnőtt az igényük arra, hogy nagyobb legyen az életterük: például, hogy az otthonlétük alatt ki tudjanak menni a saját kertjükbe vagy kiülhessenek a teraszra. Már a járvány első hulláma után is megfigyelhető volt, hogy a külvárosi részekben megnőtt a kereslet a kerttel vagy kertkapcsolattal rendelkező ingatlanok iránt. Ez a tendencia mostanra tovább erősödött, és ma már az agglomerációban is jóval nagyobb az érdeklődés a kertes családi házakra, mint a lakásokra. Míg a járvány előtti időszakban az érdeklődők 30-40 százaléka keresett kertes családi házat, és 60-70 százalékuk lakást, jelen pillanatban 50-50 százalékon áll ez a ráta, tehát az új érdeklődők jóval nagyobb arányban keresnek kertes családi házat, mint a pandémia előtt.
Mi várható hosszabb távon?
Az ingatlanszakértő szerint most még nehéz válaszolni, hogy a járványhelyzet hatására a lakáspiacon elindult változások akkor is folytatódnak-e, ha az életünk már visszatért a régi kerékvágásba.
– Sokakban felmerül a kérdés: vajon a cégek hosszútávon is fenntartják a home office lehetőségét, vagy a pandémia lecsengésével visszaállnak a járvány előtti munkarendre – jegyzi meg Balla Frigyes. – Én azt gondolom, hogy nem fog minden változatlan formában visszatérni a megszokott kerékvágásba. Mire eljutunk odáig, hogy magunk mögött hagyhatjuk a járványt, addigra már elég sok idő eltelik ahhoz, hogy kialakuljanak új mintázatok, új szokások, amelyek nyilván hatással lesznek az ingatlanpiacra. Véleményem szerint a jelen pillanatban home office-ban dolgozóknak egy jelentős hányada továbbra is otthonról végzi majd a munkáját, mert az elmúlt egy évben mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára bebizonyosodott: ez a munkavégzési forma is tud hatékonyan működni. Márpedig, ha a családfenntartónak megvan a lehetősége arra, hogy otthonról dolgozzon és ha a rendelkezésére álló anyagi forrásai – beleértve az igénybe vehető támogatásokat – lehetővé teszik, hogy a család kertes házba költözzön, akkor a gyermekes családok számára ez egy nagyon vonzó opció lehet.
Fókuszban a kiadások csökkentése
– Az, hogy az eddigieknél jóval több időt töltünk a négy fal között, megnövelte annak az igényét is, hogy a lakásaink egyre korszerűbbek legyenek, és egyre alacsonyabb költséggel működjenek – fűzi hozzá az ingatlanszakértő. – Ez a lakáshoz kapcsolódó kiadások csökkentésére való törekvést, vagyis az energiatakarékos hűtési, fűtési és világítási megoldások hangsúlyosabbá válását hozta magával. Ezt a folyamatot segíti egy új állami szabályozás is, ugyanis egy kormányrendelet értelmében 2021. január 1-jétől minden új építésű ingatlan energiaigényének legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan csak akkor kaphat használatbavételi engedélyt, ha legalább BB energetikai osztályú besorolást szerez.
– A kiadások csökkentésére irányuló megoldások egyike az egyre népszerűbb napelemek telepítése lehet – vélekedik a szakember. – Egyre többen döntenek úgy, hogy az ingatlanjuk tetejére napelemeket tesznek, amivel jelentősen mérsékelhetik az áramfogyasztás díját. Sőt, akár le is nullázhatják a villanyszámlát, ugyanis ideális esetben a napelemes rendszer 100 százalékban fedezi a háztartás villamosenergia szükségleteit. Mivel az Otthonfelújítási támogatást napelemes rendszer kiépítésére is igénybe lehet venni, ez az energiatakarékos megoldás a jövőben várhatóan még szélesebb körben fog elterjedni.
Iroda a lakásban?
Az otthonválasztás legfőbb tényezőit elemezve a szakember további új szempontokat is említ.
– Azon vásárlók számára, akik egy hosszabb időszakra, vagy tartósan rendezkednek be távmunkára, az is fontos lehet, hogy az ingatlanban kialakítható legyen egy, a lakás többi részétől elkülöníthető, munkavégzésre alkalmas terület – mondja Balla Frigyes. – Illetve az is előfordulhat, hogy a vásárló a lakás egyik, eredetileg más célra tervezett helyiségét alakítja át dolgozószobává. A pandémia következményeként megnőhet továbbá az igény arra, hogy a családok közelebb kerüljenek egymáshoz és ezáltal a többgenerációs házak iránti kereslet is emelkedhet. Emellett a tetőtér beépítésre igénybe vehető otthonteremtési támogatással a többgenerációssá alakítható házak iránti kereslet szintén fokozódhat. Az ilyen ingatlanokra várhatóan vidéken, a kisebb városokban mutatkozik majd nagyobb igény.