Nagy Anna az Egyszülős Központ alapítójaként és munkatársaként tart előadást a III. Budapesti Demográfiai Csúcson azzal a nem titkolt szándékkal, hogy felhívja a figyelmet a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyákra, édesapákra.

– Annyira nem feltűnő ez a társadalmi csoport, hogy a legtöbben észre sem veszik, vagy ha mégis, akkor sem gondolnak bele abba, mivel is jár ez az élethelyzet a mindennapokban. Előadásom nem titkolt célja épp az, hogy rámutassak azokra a problémákra, amikkel az egyedülálló szülőknek kell szembenéznie nap mint nap. Nem lehet nem venni tudomást erről a társadalmi csoportról, hiszen 8-900 ezer emberről beszélünk! Nem marginalizált csoportról, hanem óriási tömegről van szó! Nem tehetünk úgy, mintha nem léteznének, vagy mintha ugyanolyan lehetőségeik lennének, mint a kétszülős családban élőknek. Nem tehetünk úgy, mintha ezek a gyermekek ugyanolyan eséllyel indulhatnának az életben, mint az anya és apa mellett felnövő társaik. Azt szoktam mondani magunkról, hogy mi vagyunk Magyarország legnagyobb kisebbsége, de valamiért mégsem látszunk. Ennek sok oka lehet: az élethelyzet, az előítéletek, a szégyenérzet, vagy önmagában az a tény, hogy ezek a szülők olyan végtelenül túlterheltek, hogy ha a saját napi feladataikat elvégezték, arra már nincs energiájuk, idejük, hogy valamilyen formában a társadalomban is megjelenjenek, hallassák a hangjukat. Néha az ember tényleg a túlélésért küzd, és csak a mai nap van, meg a holnapi nap.

Milyen nehézségekkel kell szembenéznie az egyedülálló szülőnek?

– Az egyszülőség az élet minden területére kihat. Minden megváltozik, amikor a kétszülős család egyszülőssé válik: hogy hol lakik a gyerek, hova jár ezentúl óvodába, iskolába, milyen életszínvonalon él tovább, milyen gyakran látja, vagy látja-e egyáltalán a másik szülőjét? A szülő szempontjából is rengeteg kérdés merül fel. Az egyik például, hogy megtarthatja-e az addigi munkáját, hiszen egyszülőség esetén különösen fontos a rugalmas időbeosztású munkahely, ezt pedig nem feltétlenül tudja az adott munkahely biztosítani az egyedül maradt édesanyának vagy édesapának. Épp ezért megfigyelhető a pályaelhagyás az egyedülálló szülők körében: sokszor mélyen a végzettségük alatt kénytelenek elvállalni egy állást, pusztán azért, mert ott elég kedvezőek ahhoz a munkaviszonyok, hogy meg tudja oldani a szülő az olyan hétköznapi teendőket, mint mondjuk a gyermek eljuttatása és hazahozása az óvodából. Minden anyánál óriási kérdés a gyermekvállalás utáni karrierépítés, egyedülálló anyáknál ez fokozottan nehezített pálya. Nincs senki, akire támaszkodhatnának, és két ember feladatait kell egyedül elvégezniük, ami komoly érzelmi megpróbáltatást jelent.

Hogyan segít az Egyszülős Központ?

– Mielőtt elindultunk, készítettünk egy kutatást arról, mire van a leginkább szüksége egy egyedülálló szülőnek, mi okozza számára a legnagyobb nehézséget ebben az élethelyzetben. A kutatás eredménye nem tartogatott nagy meglepetést – hiszen én is sok mindent megéltem az említett problémák közül, amikor egyedül maradtam a kisgyermekemmel –, mégis fontos volt azoktól hallani a válaszokat, akiken segíteni szeretnénk. Igyekeztünk a megkérdezettek igényeihez alakítani a profilunkat, a szolgáltatásainkat, hogy legalább egy vagy két megoldást tudjunk az általuk felvázolt problémákra nyújtani. Az első helyen az elmagányosodás áll, ezért is volt fontos, hogy olyan közösségi helyet hozzunk létre, ahová bármikor eljöhetnek a szülők, hogy kicsit kikapcsolódjanak. Tematikus csoportokkal, programokkal várjuk őket, ez idő alatt a gyermekeiknek játszóházat biztosítunk. Pszichológiai-, jogi- és életvezetési tanácsadást is igénybe vehetnek a hozzánk érkezők. A gyerekeknek fejlesztőórákat, korrepetálást biztosítunk, hiszen a kisgyermekét egyedül nevelő szülő sokszor nincs olyan anyagi helyzetben, hogy megengedhesse magának a különórákat. Mi mindezt ingyen biztosítjuk. Meg kell jegyeznem, hogy mindez nem lenne lehetséges állami támogatás nélkül, és anélkül a rengeteg önzetlen önkéntes szakember nélkül, akik idejüket nem sajnálva jönnek napról napra, hogy segítsenek ott, ahol tudnak. Nem azért, mert megengedhetik maguknak, hogy kiessen például az az ügyvédi óradíj, hanem azért, mert az általános felfogással ellentétben mégsem veszett ki az emberekből a jóság.

Nem csak Magyarországon lenne igény hasonló központra…

– Világszerte egyre magasabb az egyszülős családok száma, mégis mennyire keveset foglalkozunk a témával – sajnos, nem csak hazánkban figyelhető meg ez a jelenség. Hatalmas előrelépésként könyvelem el, hogy idén márciusban bemutathattuk az ENSZ-ben a központunk működését. Teltházas érdeklődés övezte az eseményt, rengeteg kérdést kaptunk számos országból. Ez épp arra mutat rá, hogy az egyszülőség olyan tendencia, amire mindenhol oda kell figyelni. Ha nálunk létezik egy olyan kezdeményezés, ami más országok számára is érdekes lehet, amit hazavihetnek példaként, arra büszkének kell lennünk.