A magas vérnyomás Magyarországon és világszerte növekvő népegészségügyi probléma, évente tízmillió ember életét követeli a világban, és ezzel a legjelentősebb a halálozáshoz, illetve a rokkantsághoz vezető tényezők közül – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék vezetője. Veresné Bálint Márta az egyetem honlapján megjelent tájékoztatójában hozzátette, hogy Magyarországon a diagnosztizált hipertóniás betegek csaknem 3,5 millióan vannak, és körülbelül egymillióra tehető azok száma, akik semmilyen kezelést sem kapnak.

Veszélyes a hízás

A hipertónia kialakulásában a genetikai háttér és a stressz mellett a megnövekedett testsúly, a mozgásszegény életmód, a magas sóbevitel, a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás játszik szerepet. A szakember kiemelte, hogy a testsúlygyarapodás nemtől és kortól függően megemeli a vérnyomást. Egyértelmű összefüggés van tehát a nagyszámú hazai érintett és aközött, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. Érdemes tudni, hogy a pluszkilók eloszlása is informatív; a has- és deréktájra rakódó túlsúly nagymértékben összekapcsolódik a magas vérnyomással és az anyagcsere-betegségekkel.

Jót tesz a diéta és a sófogyasztás csökkentése

Önmagában az étkezés megreformálása nem elegendő a probléma kezelésére, de nem is javasolható, hogy valaki orvosi kontroll nélkül tartsa kordában a vérnyomását. Enyhe hipertónia esetén ugyanakkor sokat jelenthet, ha megválogatjuk, mi kerül a tányérunkra. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének egészségmegőrző táplálkozási ajánlása kétféle étrendet emel ki: az úgynevezett DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension), valamint a mediterrán diéta egyaránt segíthet a vérnyomás normalizálásában, késleltetheti a gyógyszeres kezelés bevezetését.

Sajtok, felvágottak dobják meg a napi adagot

A szakember szerint elsőként a hozzáadott só csökkentése a legfontosabb. A mértéktelen konyhasófogyasztás bizonyítottan összefüggésbe hozható a magas vérnyomás kialakulásával, hazánkban mégis a napi maximum 5 gramm (1 csapott teáskanál) helyett átlagosan kétszer, háromszor több sót fogyasztunk. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ajánlást azért is nehéz betartani, mert a sómennyiség kétharmada készételek formájában kerül a szervezetbe. A legtöbb hozzáadott só a sajtokban, a felvágottakban és a kenyérben van. A magas vérnyomással veszélyeztetetteknek vagy érintetteknek a csökkentett nátriumtartalmú só vásárlását ajánlja.

Zöldség, gyümölcs legalább napi egyszer

Jótékony hatásai miatt a DASH és a mediterrán diéta minden étkezése tartalmaz zöldséget vagy gyümölcsöt. Az ezekben jelentős mennyiségben található káliumnak ugyanis vérnyomásszabályozó hatása van. Az ajánlások minimum napi 40 dkg zöldségről és gyümölcsről szólnak, és fontos, hogy naponta legalább egyszer nyersen fogyasszunk zöldséget vagy gyümölcsöt. Ezek élelmirost-tartalmukkal hozzájárulnak a hamarabb jelentkező jóllakottság érzethez, ezzel az elhízás megelőzéséhez. Emellett a bennük lévő fitonutriensek antioxidáns hatásúak, amelyek hozzájárulnak az ér egészségének megtartásához. A szakember szerint nem érdemes elfelejtkezni a hüvelyesekről (szárazbab, borsó, lencse, csicseriborsó) sem, amelyek jelentős fehérjetartalmuk mellett az állati eredetű termékekkel ellentétben nem tartalmaznak koleszterint, csökkentve ezzel az érelmeszesedés, és az ennek következtében kialakuló magas vérnyomás kockázatát.

Mélytengeri halakkal a rugalmas érfalért

A zsiradékok közül egyértelműen a hidegen préselt, vagyis az extra szűz olívaolajat javasolja, mely mindkét diétának az alapját jelenti, de a lenmagolaj fogyasztása is hasznos. Ez salátákon, pirítósra vagy natúr joghurtba csepegtetve is nagyon finom. Értékes zsírsavaik és jelentős vitamintartalmuk miatt érdemes olajos magvakat is tartani a kamrában, az ajánlások szerint a napi adag annyi, amennyi a zárt markunkban elfér. Hipertónia esetén a vörös húsokat csupán havi egy-két alkalommal javasolt fogyasztani, nagyon fontos lenne azonban, hogy hetente néhányszor hal kerüljön az asztalra. A legjobbak a mélytengeri fajták, a makréla, a szardínia, a hering, a lazac vagy a tonhal. A halak a vér koleszterinszintjének mérsékléséért, az érfalak rugalmasságáért felelős omega-3 zsírsavak miatt jelentősek, hatásukra csökken az érelmeszesedés és szívinfarktus kialakulásának kockázata.

Napi nyolc pohár víz, heti 2,5 óra mozgás

Magas vérnyomás esetén sem kell lemondani a finomságokról: a 60 százaléknál magasabb kakaótartalmú csokoládéból napi egy-három kisebb kocka engedélyezett, sőt, a legújabb ajánlás naponta egy kávét is javasol azoknak, akik korábban is rendszeresen fogyasztották. A gabonaféléket sem kell kiiktatni az étrendből, a bennük lévő B12-, B6-vitaminok és a folsav fontosak az erek egészségesen tartásához, de a magas rosttartalmú teljes kiőrlésű termékek ajánlottak, minél kevesebb hozzáadott cukorral és felhasznált zsiradékkal. A folyadékfogyasztás szintén összefügg a vérnyomással, ugyanis aki nem iszik eleget, annak a szívének sokkal nagyobb energiájába kerül, hogy a „besűrűsödött” vért keringtesse. A szakember napi hat-nyolc pohár víz elfogyasztását javasolja. Veresné Bálint Márta a szükséges életmódbeli változtatások között említette a rendszeres testmozgást: felnőtteknek 2,5 óra hetente a javasolt minimális mennyiség.

(fotó: Förster Tamás, shutterstock, MTI)

egészségétkezéséletmódtestmozgásvérnyomás