A lap szerint biztosan bevezetik az informatika- és technikatananyag összeolvadásával létrejövő új tantárgyat, a technológia és tervezést, valamint újdonság az is, hogy hetente legfeljebb 34 órája lehet a diá­koknak még a középiskola legfelső évfolyamán is.

A 2019. decemberi keltezésű, már kormány-előterjesztés formájába öntött, tehát nagy valószínűséggel végleges verzióból származó információk szerint az Életvitel és gyakorlat nem lesz önálló terület többé. Ismert, jelenleg ide tartoznak az olyan témák, mint a háztartástan, a KRESZ, a pályaorientáció, a gazdasági ismeretek vagy a családi élet. Ezek nyilván nem tűntek el, de más tárgyakba olvadtak, átrendeződtek a hangsúlyok.

Hasonló átalakulással eltűnt a mozgóképkultúra és médiaismeret is, ami korábban a középiskolában önálló tárgyként is létezett, de mostantól a tudatos médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák erősítése átszövi a tantárgyakat, ezeket az ismereteket nem elszigetelten fogják tanulni a diákok.

Az Ember és természet műveltségterület a továbbiakban Természettudomány és földrajz néven fut majd, valamint átalakul az Ember és társadalom terület is.

Újdonság, hogy míg a hatályos NAT az egyes tématerületek súlyozását csak százalékos arányokban fejezi ki, az új változat pontos óraszámokat tüntet fel, kétévenkénti bontásban.

Az irodalmi műveltségre vonatkozó tananyagban sok módosítás van, új költők, írók kerültek be a kánonba. Emlékezetes, az új NAT tavaly augusztus végén nyilvánosságra hozott előző változata még nem tartalmazta a kötelező és ajánlott irodalmi műveket.

Akkor még csak a fő témaköröket és az eredménycélokat rögzítették, például hogy a 8. osztály végére negyven kis­epikai művet és legalább két elbeszélő költeményt ismerniük kell a diákoknak. Most megvannak a konkrétumok is.

Eszerint általános iskolában továbbra is kötelező Arany János Toldija és Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeménye, de megjelenik a kínálatban Csukás István, Jókai Mórtól A nagy­enyedi két fűzfa című elbeszélés, Mikszáth Kálmántól pedig három művet is bevettek.

A korábbinál többször szerepel a tantervben Wass Albert és Szabó Magda, előkerülnek Reményik Sándor művei, de megjelenik ajánlottként az angol krimiíró, Agatha Christie is. Bekerült a tantervbe továbbá Kecskeméti Vég Mihály, Kittenberger Kálmán, Gyóni Géza, Széchenyi Zsigmond, valamint Kós Károly és Romhányi József munkássága is.

A középiskolai évfolyamokon továbbra is tananyag lesz Katona József Bánk bánja, Petőfitől A helység kalapácsa, Vörösmartytól pedig a Csongor és Tünde, Zrínyitől a Szigeti veszedelem. Bekerült Jókaitól A huszti beteglátogatók, Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet című regénye, továbbá újdonság Herczeg Ferenctől a háromszor is irodalmi Nobel-díjra felterjesztett Az élet kapuja című regény.

A világirodalmi részben sok egyéb mellett megmarad Homérosztól az Odüsszeia, Szophoklésztől az Antigoné, Moliére-től A fösvény, ezenkívül továbbra is tananyag lesz Villon költészete, Balzac Goriot apó, illetve Stendhal Vörös és fekete című regénye is.

A kormány egyébként többször hangsúlyozta, hogy a hamarosan életbe lépő NAT nem új, hanem a réginek a módosítása. A jelenleg hatályos tartalmi szabályozás 2012-ben készült el, és 2013 szeptemberében kezdték el bevezetni felmenő rendszerben. A legelső hivatalos NAT pedig 1995-ben jelent meg.


(Fotó: Shutterstock)

iskolaközépiskolatanulás