Újépítésű vagy régi lakás – hova költözzön a család?
Szerző:Jaksa Petra2021. 01. 05.Támogatások, kedvezmények
Az idei vírushelyzet miatt sokkal több időt töltöttünk az otthonainkban, így sok esetben nemcsak az életterünkké, de a munkahelyünkké is vált a lakásunk. Amennyiben a komfortosabb életvitel reményében úgy döntünk, hogy tovább állunk, felmerül a kérdés, hogy régebbi vagy új ingatlanba érdemes inkább költöznünk. Balla Frigyes ingatlanszakértővel beszélgettünk.
– A kérdésre nincsen egyértelmű válasz, minden az anyagi lehetőségeinken és az igényeinken múlik – kezdi az ingatlanszakértő. – Az ár általában a legfontosabb szempont, hiszen mindenki egy meghatározott büdzsével rendelkezik, amit lakásvásárlásra tud fordítani. Míg a koronavírus miatt március óta a budapesti lakásárak 10%-kal csökkentek, az agglomerációban az árak tartják magukat. Ez nyilván annak is köszönhető, hogy a kiköltözési igény megnőtt. Persze, itt sem egységes a kínálat: a frekventáltabb északi, budai külvárosi részeken (Dunakeszi, Szentendre) drágább, a déli, keleti részeken (Pécel, Vecsés, Szigetszentmiklós) valamivel olcsóbbak az ingatlanok.
– Természetesen általánosságban az új lakásokat magasabb áron kínálják: Budapesten és környékén nagyjából 150-200 ezerrel kerülnek többe négyzetméterenként, mint a használtak. Tehát, míg egy 60 négyzetméteres újépítésű ingatlan 50-60 millió forint (plusz 2,5-3 millió, ha garázsbeállóra is szükségünk van), addig egy használt lakás ára 40 millió körül mozog. Egy ugyanekkora panellakást már 30-32 millióért is lehet találni.
A támogatások megkönnyíthetik a választást
– Mindebből látszik, hogy rövidtávon a használt lakás felé billen a mérleg nyelve, ám érdemes elgondolkodni hosszabb távon is, hiszen lakást nem 1-2 évre vesz az ember. Egy teljeskörű felújítás alsó hangon négyzetméterenként 100 ezer forintunkba is kerülhet festéssel, nyílászáró cserével, műszaki felújítással. A fűtés szakszerűsítése pedig akár az 1 millió forint körüli árat is elérheti. Számolnunk kell azzal is, hogy egy régi lakás fenntartási költségei is jóval magasabbak lehetnek: akár 40%-kal több rezsit fizethetünk egy elhasznált nyílászárókkal, korszerűtlen fűtési rendszerrel rendelkező lakásban – mondja a Balla Ingatlan operatív igazgatója.
– Jó hír azonban, hogy a költségek csökkentésében 2022 év végéig segítségünkre lehet egyrészt a Babaváró támogatás – amivel 3 gyermek után 10 millió forintos szabad felhasználású hitelhez juthatunk –, illetve a 2021. január 1-jével induló Otthonteremtési támogatás is. Ez utóbbi keretében, ha régebbi lakást vásárolunk vagy a meglévőt csinosítgatnánk, a felújítási költségeink felét (legfeljebb hárommillió forintig) átvállalja az állam, amennyiben van legalább egy gyermekünk. Ezt nemcsak a klasszikus lakásfelújítási munkálatokra, tetőtérbeépítésre, de akár klíma kiépítésére, cseréjére, beépíthető bútorra, konyhai gép beépítésére, napkollektorokra, garázsépítésre vagy cirkó-cserére is fordíthatjuk. Ezeket a lehetőségeket mindenképpen érdemes számba venni, hiszen sokat segíthetnek a döntésben.
Fontos az infrastruktúra
– Az áron túl szempont lehet az is, hogy milyen az infrastruktúra, könnyen megközelíthető-e tömegközlekedéssel, van-e a közelben bölcsőde, óvoda, iskola, közért, gyógyszertár, valamint, hogy mennyi időt visz el a munkahelyünkre ingázás – mondja az ingatlanszakértő. – A Budapesten 50 éve épült panellakások általában ebből a szempontból jobb adottságokkal rendelkeznek, míg az újépítésű lakóparkokról vagy a külvárosi ingatlanokról ez már kevésbé mondható el. Ha hozzászoktunk, hogy minden karnyújtásnyira van, érdemes ezt a szempontot sem alulértékelni, hiszen később ezen változtatni nem tudunk, ha már odaköltöztünk.
A költözés időpontja és az ingatlan állapota
– Használt lakások esetén átlagosan 1-2 hónapos beköltözési idővel kell számolni, az új ingatlanoknál ennyi a minimum, de akár 1 év is lehet a várakozási idő, amennyiben még csak a tervek vannak készen. Ehhez kapcsolódik az is, hogy mennyire szeretnénk a saját ízlésünkre formálni a lakásunkat. Egy még el nem készült lakás kialakításába mi is beleszólhatunk, megmondhatjuk, hogy milyenek legyenek a burkolatok, a nyílászárók, figyelemmel kísérhetjük a folyamatot, egy régebbi ingatlan esetén azonban egy kész terméket kapunk, amit persze utólag alakítgathatunk. Szintén érdemes megfontolni, hogy szükségünk van-e saját kocsibeállóra, fedett garázsra, hiszen erről sok esetben a régi belvárosi lakásoknál le kell mondanunk – javasolja a szakember.
– Itt azért mindenképpen említést kell tennem arról is, hogy az új sem mindig garancia a tökéletességre. Sajnos mivel rengeteg, ma még újszerűnek számító ingatlant építettek 10-15 évvel ezelőtt, a sietség és a költségek csökkentése miatt előfordulhatott kivitelezési probléma vagy épp kispóroltak valamit az ingatlanokból. Ezek elsőre nem tűnnek fel, hónapokkal, de inkább évekkel később azonban jelentkeznek a problémák: a szomszéd minden léptét halljuk, mert kimaradt a hangszigetelés a falakból, esetleg penészedni kezdenek a falak, ne adj’ Isten beázunk.
Gondoljunk át minden szempontot
2020-ban a sorsfordító pandémia miatt több időt töltöttünk otthonainkban, mint eddig bármikor, ezért sokan rádöbbentek, hogy egyáltalán nem szeretnének ott élni, ahol eddig. Vagy ha igen, felismerték, mit és hogyan szeretnének átalakítani a meglévő lakásukon/házukon, hogy kellemesebb, otthonosabb és funkcionálisabb legyen az életterük.
– Összességében azt gondolom, a jövő évi lakásfelújítási támogatás megnöveli majd a régebbi lakások iránti keresletet, és sokan élnek majd a lehetőséggel a jelenlegi ingatlanjuk korszerűsítéséhez is. Fontos, hogy őszintén gondoljuk át, milyen az életvitelünk, mik azok a szempontok, amik számunkra prioritást élveznek. Majd az anyagi lehetőségeink, illetve az állami támogatások optimális kihasználásával hozzuk meg azt a döntést, ami nekünk és a családunknak is a legboldogabb évek ígéretét hordozza.
(fotó: Shutterstock, privát)