A 0-4 év közötti gyermekek komplex kivizsgálását végzi a Bethesda KIDSz Pedagógiai Szakszolgálat a kórházzal együttműködésben. A szakemberek azokat a gyermekeket fogadják, akiknél felmerül a gyanú, hogy fejlődésükben elmaradnak korosztályuktól, vagy kortársaikhoz képest eltérően viselkednek, játszanak. A gyermekkórházban, és a hozzá tartozó diagnosztikai központban Vertigo, az amerikai miniló is segíti az élményterápiát.

Topolánszky-Zsindely Katalin, a Bethesda KIDSz vezetője a csalad.hu-nak mesélt arról, hogy munkájukat mennyire megnehezíti a járvány. Ám, ahogy fogalmazott, már gyakorlottan szervezik a hibrid megoldásokat. Az egyik doktornő nemrég képernyőről vett részt a diagnosztikában, mert karanténban volt, gyermeke megfertőződött.

– Vannak csecsemővizsgálatok heti rendszereséggel és vannak vizsgálóhetek. A családok, akik vizsgálóhétre jelentkeznek hozzánk a KIDSz-be, sajnos 6-8 hónapot várnak a hosszú várólista miatt, de szeptember óta havonta két vizsgálóhéttel azon dolgozunk, hogy ezt a várakozási időt 3-4 hónapra lefaragjuk.

Kiket fogadnak?

– Azokat, akik aggódnak a gyermekük fejlettségi állapota miatt, vagy a gyermekorvos kivizsgálást ajánlott számukra. Bejelentkezés után előzetesen igyekszünk körbejárni, mi lehet, illetve van-e egyáltalán probléma. Van, amikor csak az aggódás áll a háttérben, de sokszor indokolt az aggodalom, mert sokféle formában megjelenő eltérő, megkésett pszichomotoros fejlődéssel, szindrómával, vagy akár például organikus (szervi – a szerk.) elváltozás okozta megkésett fejlődéssel van dolgunk.

Vizsgálat játékosan

Mint mondja, 3-4 éves korban általában beszéd- és viselkedési problémák miatt jelentkeznek a szülők, illetve az is gyanúra adhat okot, ha a kisgyermek nem tud bekapcsolódni a kortársközösségbe. A vizsgálatok 80-90 százalékánál kiderül, hogy valamilyen rendellenességről van szó.

– Egy héten át, csoportokban vizsgáljuk a gyerekeket, különböző irányított és szabad játékhelyzetekben. A zeneterapeuta például három délelőttön keresztül speciális programot tart. A csoportos vizsgálatos megfigyelésben legalább öt szakember vesz részt, és a szülők is végig jelen vannak. A nap végén, amikor elmennek a családok, összeülünk, és egyenként, minden egyes gyerek viselkedését, játékát, kognitív teljesítményét kielemezzük, összerakjuk az orvosi, gyógypedagógiai, pszichológiai értékeléseket. Akinél indokoltnak tartjuk, külön beszédvizsgálatot is végzünk, kiszűrjük, hogy beszédproblémával állunk-e szemben, vagy ennél több van a háttérben. Felmerülhet az autizmus vagy ADHD gyanúja is. Ha lemegy a heti program, elkészítjük a diagnózist, amit átbeszélünk a szülőkkel, és 10 nap múlva zárójelentés formájában is megkapják a komplex vizsgálat leírását.

Ezt követően kezdődik a fejlesztés.

– Egy éve van olyan speciális hetünk is, amikor kifejezetten az evésproblémával küzdő gyerekeket vizsgáljuk. Gasztroenterológus, gyermekpszichiáter, dietetikus, pszichológus összehangolt munkájáról van szó. Egyébként az evésnek nagyon sok diagnosztikai jelentése van.

Ilyen fontos, hogyan eszik a gyerek?

– Inkább az a kérdés, hogy eszik-e, és ha igen, hogyan, mit. A probléma utalhat regulációs zavarra (a reguláció a gyermek testi – légzés, táplálás-emésztés, alvás-ébrenlét ciklus, – és érzelmi folyamatainak – sírás és megnyugtatás– szabályozását jelenti – a szerk.), az ilyen babát nehéz táplálni, mert például elutasítja az ételt. Vannak olyan fejlődési problémák, amelyek velejárója az evéssel kapcsolatos nehezítettség. Ilyen a szelektív evés, amikor csak bizonyos ételeket, azonos állagú vagy színű ennivalókat esznek meg. Az egészséges táplálás ilyenkor komoly nehézségekbe ütközik. Egy intubálás után is nehéz visszatérni a rendes tápláláshoz, hiszen az étkezés ebben az esetben sem örömforrás.

Vertigo megérti a gyerekek jelzéseit

Élményterápiát is alkalmaznak a fejlesztéshez, ennek szereplője Vertigo, a 4 éves amerikai miniló. Nagyon érzékeny, minden betegre pillanatok alatt ráhangolódik. Van, amikor mozdulatlansággal adja át magát a gyermek érintésének, vagy éppen finom orrböködéssel ösztönzi érintésre, mozdulatra a gyermeket. A terápiát a ló végzi, és mindig a legsérülékenyebbeket választja ki – magyarázza a szakember. Vertigo a kórházi, bentfekvős osztályokon is meglátogatja a kicsiket, és itt, a diagnosztikai terápiában is részt vesz. Mint Katalin meséli, volt olyan kisgyerek, aki tudomást sem vett róla, a radiátor felé fordult. Vertigo türelmesen megvárta, néha hozzáért. Pár alkalom után már simogatást is kapott ezért, és a kisgyerek feloldódott a társaságában. Egészen megrendítő élmény volt, amikor a gyerek közel engedte magához a lovat.

Vertigo egy kisebb, tornateremhez hasonlítható üres szobában „rendel” a diagnosztikai központban. Ács Franciska alternatív lovasterapeuta, a miniló gazdája és Perlaki Kinga gyógypedagógus segíti a ló és a gyerekek kapcsolatát. Vertigo annyira kedves és nyugodt, hogy már nyúlnék is megsimogatni. De nem szabad.

– Érzékenyítve van a „más” gyerekekre. Leggyakrabban autisták jönnek a terápiára.


Én miért nem érinthetem meg? Ő választja ki, hogy kivel barátkozik?

– Nem, ezt az ő védelmére vezettük be. Mivel a ló menekülő állat, folyamatosan monitorozza a környezetét, az ingerekre reagál. Minél több van belőle, annál inkább elfárad. Teljesen rám csatlakozik, szüksége is van erre, hiszen ménesállat. Ezt a tulajdonságát használjuk fel. Csikókora óta van velem, egy hosszú tanítási folyamat alatt elfogadta, hogy én vagyok a vezetője. Akármit teszek vele, akármilyen környezetbe viszem, mellettem az idegen helyen is megnyugszik, és elfogadja a körülötte történő eseményeket. Az autizmussal élők nehezen nyitnak a külvilág felé. A ló érzelmi motivációt jelent, a bizalmi csatornát is megnyithatja. Pszichiátriára is járunk, és ott például azt tapasztaljuk, hogy ha nem akar beszélni a gyermek az őt ért traumáról, a ló pusztán a jelenlétével feloldhatja ezt a blokkot.

Hogyan csinálja ezt Vertigo?

– Ezzel, amit most is látsz. A maga békéjével, jelenlétével. Soha nem lesz sok. Megvárja azt, hogy a gyerek is felé forduljon. Akkor viszont bökdösi az orrával, hozzáér a testével. Most is érzem, hogy nagyon finoman, a felső ajkával masszíroz engem. A ló mindig a gyerek jelzéseire reagál. A kórházi osztályon is, és itt is. De van, hogy éppen ez adja a nehézséget. Gyakran bejönnek a szülők a terápiára, akik végigbeszélik, ujjongják az eseményeket. „Simogasd meg a fülecskéjét, nézd, hol a szeme, ülj a hátára”. Ilyenkor éppen ebbe az összefonódásba nyúlnak bele.

Komoly folyamatok indulnak el a kicsikben

Egy-egy kisgyermek 15-20 percig van bent a terápián. Van, akivel a szülei is bejönnek, de ez nem jellemző. Amikor megérkezik az első terápiás kisgyermek, Ács Franciska mentálisan és érzelmileg is felé fordul, amit Vertigo megért. Fotós kollégámmal félrehúzódunk egy sarokba. Vivi tavaly óta jár Vertigóhoz, én szélvészkisasszonynak nevezem el. Szinte kicsapja az ajtót, a bent töltött negyedóra alatt egyetlen percre sem áll meg. Szalad, forog körbe-körbe vagy ugrál, és közben hangosan nevet, vissza-vissza tér a „lovacskához”.

– Ő az a kislány – mondja később Ács Franciska –, aki az első időben tudomást sem vett a lóról. Fel sem tűnt neki, hogy egy szobában van Vertigóval. A fal felé fordult, senkivel és semmivel nem kommunikált. Most már kimutatja az érzéseit. Örül, boldog, vidám.

Vivi autista kislány, megérinti Vertigót, de csak hátul simogatja. Látszik, mennyire koncentrál, hogy csak finoman, óvatosan érjen az állathoz. Már belenéz a szemébe is, de a fejéhez még nem ér hozzá. Ács Franciska elmondja, hogy a szülők sokszor azonnali visszajelzést szeretnének. Nem értik, hogy abban a negyedórában miért nem történik valami látványos. Pedig, ha kívülről nem is érezhető, belül fontos és komoly folyamatok indulnak el a gyermekben. Gyakran napokkal, hetekkel később veszi észre a család, hogy autista gyermekük már otthon is kimutat érzelmeket. Kezdetben ezek csak pár percig tartanak, később hosszabb periódusról számolnak be.



Zsuzsi a következő, ő három év körüli kislány, most van itt először. Szintén autista. Visszahúzódó, fél, az anyukájába kapaszkodik, aki viszont nagyon lelkes. „Paci. Megsimogatod? Gyere, felülünk a hátára?” Perlaki Kinga megkérte, hogy egy kicsit húzódjon háttérbe. Így Zsuzsi és Vertigo jobban egymásra hangolódhattak.

– Láthatod, az anya itt sok volt, de kellett, hogy itt legyen. A kislánynak biztonságot adott, hogy bármikor visszaszaladhat hozzá – magyarázta Perlaki Kinga.

Egy kis ismerkedés, közös simogatás után Zsuzsi valóban egyedül is hozzáért az állathoz, Vertigo pedig az orrával bökte meg a kislányt. Talán egy hosszú barátság és egy eredményes terápia kezdődött el abban a néhány percben.

Ha szeretne a kora gyermekkori fejlődésről bővebb információkat olvasni, látogasson el a gyermekut.hu oldalra.