A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP-5.3.5-18-2019-00149) támogatásával 2020. március 1-jén indult el a 14 hónapos időtartamú projekt. „Az építőipari munkaadók és munkavállalók munkaerőpiaci alkalmazkodóképességének fejlesztése” elnevezésű programban az ágazati munkaadók és munkavállalók kvantitatív és kvalitatív kutatásokban vesznek részt, így ennek eredményeként három tanulmány készül majd el. Ezekre egy képzés is épül, ami az ágazat formális tájékoztatását jelenti. A képzés mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók részére nyitott lesz. A kutatási eredmények ismeretében a cél az építőiparon belül a munkaerőpiaci alkalmazkodóképesség fejlesztése.

A konzorcium vezetője az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉFÉDOSZSZ).

Az építőipar kulcsfontosságú ágazat

Pallagi Gyula, az érdekképviselet elnöke a csalad.hu-nak megerősítette, hogy az építőipar teljesítménye az elmúlt években növekvő szerepet töltött be a magyar nemzetgazdaságban és az európai gazdaságban egyaránt. 2018-ban az építőipar teljesítménye folyóáron elérte a 3.300 milliárd Ft-ot, az ágazatban foglalkoztatott 332,6 ezer ember pedig a nemzetgazdaság egészében foglalkoztatottak 7,4 százalékát tette ki. A versenyszférán belül csak a feldolgozóiparban és a kereskedelemben dolgoztak többen, mint az építőiparban. Az utóbbi időszakban tapasztalható felfutás mellett azonban továbbra is az ágazatra jellemző problémák között említhető az alacsony átlagkereset, a dolgozók jogviszonyának rendezetlensége és a vállalkozások kielégítőnek nem nevezhető likviditási helyzete.

Szükség van az építőiparban dolgozók ismereteinek növelésére

Pallagi Gyula kiemelte, hogy a szektorban nagyon sok a mikrovállalkozás, amelyekre általában az jellemző, hogy nem tőkeerősek, nem innovatívak, ezért kiszolgáltatottak a változásoknak. A jelentős problémák közé sorolta még a szakmai utánpótlás hiányát, Nyugat-Európa munkaerő-elszívó hatását, és jelentős számú szakember nyugdíjba vonulását is.

Az adatok együttesen azt jelzik, hogy mindenképp célszerű és szükséges az építőiparban dolgozók általános munkaügyi és munkajogi ismereteit növelni; fókuszálva az ágazati sajátosságokra. Ahhoz azonban, hogy az információk elérjék a fókuszcsoportot, érdemes az érintettek ismereteit szakszerűen felmérni. Ez jelenti az ágazatban dolgozók speciális szociológiai hátterének és sajátosságainak feltérképezését is. A szakszerű kutatások keretében kapott eredmények ugyanis nemcsak a célcsoport megszólítási módjait és eszközeit tudják növelni, de közép- és hosszú távon érdemben tudják az építőipari munkaadók ágazaton belüli terveit is befolyásolni.

Várható pozitív hatások

Azzal, hogy a CSBO konzorciumi tagként az építőipar munkaadóit és munkavállalóit helyezi a projekt középpontjába, a magyar munkaerőpiac egyik legkiszolgáltatottabb csoportja kap nagyobb figyelmet.

A program hatására várhatóan csökken a feketefoglalkoztatás, hatékonyabb lesz a munkaadói és a munkavállalói oldal együttműködése, növekszik a kollektív szerződések lefedettsége, a munkavállalók elégedettebbek lesznek a munkahelyükkel, munkájukkal és mérséklődik a munkaerő nagymértékű elvándorlása, vonzóbbá válik az ágazat a fiatalok számára.

A munka-magánélet egyensúlyának témájában a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. az elmúlt években több kutatást is lebonyolított, valamint készített tananyagot, kiképzett trénereket, és megkezdte tréningek megvalósítását is. Emellett a „Családbarát Hely” tanúsító védjegy létrehozásával akkreditációs kritériumrendszeren alapuló, mindenki számára kiszámítható minőséget jelentő tanúsítási rendszert is kidolgozott. Vagyis jól látható, hogy az adott terület egyik legtapasztaltabb és legnagyobb szereplőjéről van szó.

A konzorciumvezető Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége elnöke a projekt várható kutatási területei közül kiemelte, hogy szeretnék feltárni, igazak-e például azok a feltevések, amelyek szerint az építőipari munkavállalók körében gyakoribb a válás, mint átlagosan.

Pallagi Gyula fontosnak nevezte, hogy a felmérés alapján emelni lehessen a szektor renoméját, pozitív irányba változzon a dolgozók és az ágazat által kínált munkahelyek megítélése és minősége.

Úgy vélte, egy magyar építőipari vállalkozás a nyugat-európai bérekkel nem tud versenyezni, de ha a munkavállaló együtt lehet a családjával, van szabadideje, jó kollektívában dolgozik, az többet jelenthet, mint az idegenben megkeresett magasabb fizetés. „Egy hosszútávon, okosan gondolkodó munkáltatónak fontos, hogy jó csapatot alakítson ki, a munkavállalóit megtartsa, ezért, ha ehhez jó ötleteket, segítséget kap, azt meg is fogja fogadni” – fogalmazott Pallagi Gyula.