„Ne hagyjuk elveszni a gyöngyszemeket!”
Szerző:Ivanova Daniela2021. 02. 02.Nyugdíjas nagyszülők
Ferenczi Andrea, a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnöke 30 éve dolgozik a női esélyegyenlőség előmozdításán és szívügyének tekinti az idősek helyzetét is. A 69 éves üzletasszony arról beszélt a csalad.hu-nak, miként vélekedik a mai idősügyről, a szépkorú hölgyek karrierlehetőségeiről és miért tartja fontosnak, hogy gondolatban mindig fiatalok maradjunk.
– Az idősödés kérdését tekintve nagy változás zajlik most a világban – kezdi Andrea. – Ennek a korosztálynak a boldogságot legfőképpen az unokákról való gondoskodás nyújtja, ami egy csodálatos dolog. Ugyanakkor azt is látom, hogy az élet számukra sokszor kimerül ezekben a teendőkben, így, ha az unokák felnőnek, nem marad más motiváció. Pedig az idős ember amíg él, addig alkotni tud, és ha dolgozik, az mindenkinek hasznos. Berögzült gondolat hazánkban, hogy többen bizony a nyugdíjazást várják. Úgy vélik, hogy ledolgoznak egy fél életet, ami után jöhet a jól megérdemelt pihenés. Ez így is van, viszont gondoljunk csak bele: egyik napról a másikra 180 fokos fordulatot vesz az életünk, és a dolgos hétköznapokat egyfajta űr váltja fel. Ránk szakad a hirtelen jött szabadság és a tengernyi idő, a kérdés csupán az, hogy mit tudunk kezdeni mindezzel? Ezért nagyon fontos olyan új célokat kitűzni, amikért érdemes reggelente felkelni, hiszen a semmittevés és haszontalanság érzése hosszútávon lélekölő lehet.
Gondolatban ne öregedjünk meg
– Jómagam a jövő időseiért dolgozom, de a mai generációt tekintve is van még bőven tennivaló. Számomra a cél, hogy a gyöngyszemeket ne hagyjuk elveszni. Azokért az emberekért szeretnék dolgozni, akik a kor előrehaladtával is szívvel-lélekkel folytatnák a munkát, ám ezt a nyugdíjkorhatár nem engedi. Ezeket az elhivatott lelkeket kell segíteni abban, hogy a megváltozott élethelyzetük ellenére se veszítsenek lelkesedésükből, önbizalmukból. A „nyugdíjas” szó sajnos óriási katalizátorként tud működni az idősödésben: sokan attól a naptól fogva, hogy nyugdíjba mennek, elkezdnek másként mozogni, öltözködni, viselkedni, azaz gondolatban is „megöregedni”. Pedig ugyanazok az emberek vagyunk a korhatár betöltése után is, mint akik előtte voltunk. Különösen az idős nők esetében társul egyfajta értékvesztés-érzés ehhez az életszakaszhoz. Ezért nagyon fontos, hogy továbbra is hasznosak érezzük magunkat, amiben az önkéntes munka például sokat segíthet.
Az érték a fontos
– A Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. idősügyi referens képzése egyedülálló Magyarországon, és az ezen való részvételemkor rendkívüli tapasztalatokkal gazdagodtam. Jó érzés volt idősként az idősödésről tanulni, ezt a tudást pedig a munkámban is tudom hasznosítani. Emellett pedig egy ENSZ tanfolyamot is elvégeztem, ugyanis ebben az évben kezdődik az „Egészséges idősödés” évtizede. Mindkét tanfolyam azt a meggyőződést hivatott erősíteni, hogy a kor csak egy szám. Nem szabad az időseket egy évszám alapján meghatározni, hiszen mi, emberek idősen, fiatalon egyaránt egyediek vagyunk. Nyilván minden korcsoportra illenek bizonyos jellemzők, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lennénk egyénenként különbözőek. Például nem minden idős küzd fizikai korlátozottsággal, hiszen egyáltalán nem törvényszerű, hogy valakinek a funkcionalitása sérül ebben a korban. Egy idős ember nem az egészségügyi intézmények „ügyfele”. Lehet, hogy van néhány betegsége, de nem ez, hanem a benne lakozó érték és tudás határozza meg őt.
Új ajtók nyíltak ki
– A virtuális világ hatalmas kapukat nyitott meg mindenki előtt, Magyarországon pedig statisztikákból tudható, hogy az idős korosztály is él ezzel a lehetőséggel. Pozitívan állnak az új változásokhoz és igyekeznek elsajátítani a technikai fortélyokat. A távol élő családokkal való kapcsolattartás fontossága például komoly húzóerő számukra. A tudás elsajátításában pedig számíthatunk egymásra, tanítgathatjuk a másikat. Miért kérjünk segítséget egy fiataltól, ha mi magunk is meg tudjuk oldani? Egy kedves háziorvos ismerősöm hatalmas lelkesedéssel mesélte, hogy a receptjeit a „Felhőbe” rögzíti. Az időseknek óriási sikerélményt jelent ez, a tanulás lehetősége pedig adott. Arra viszont fontos odafigyelnünk, hogy aki lemarad, annak segítsünk felzárkózni.
Sosem késő küzdeni az álmainkért
– Előfordul, hogy életünk során nem olyan vizekre sodor minket az élet, ahol maximálisan kiteljesedhetünk a munkánkban. Lehet ez az emberi kapcsolataink vagy a körülményeink miatt, viszont minden embernek kell, hogy legyen egy álma. Mit adhatok én a világnak? Mit szeretnék megvalósítani? Miként lehetek boldog? Nem gond, ha ez az érzés időskorban születik meg, hiszen sosem késő megvalósítani az álmainkat. Az az ember, aki lelkileg rendben van, a fizikai nehézségeket is könnyebben le tudja győzni, illetve amíg fejlődni tudunk és érdekeltek vagyunk az új tudás megszerzésében, addig a lelkünk is fiatal marad. Azt nevezem aktív időskornak, amikor szellemileg is gyümölcsözően tudjuk élni az életünket, és nyitottak vagyunk a gyarapodásra.
„Addig kell egy idősre odafigyelni, amíg él”
– A megszerzett tudás és élettapasztalat óriási érték, és ezt a gondolatot fontos megerősíteni az idősekben, ezzel növelve az önbizalmukat. A nők minimum 5-6 évvel tovább élnek, mint a férfiak, és sokkal aktívabbak is, ennek ellenére idősként rendkívül alacsony az önértékelésük. Sokan nem is gondolnak bele, hogy ez a kiemelt csoport mennyire hasznos a társadalom számára: aktívak, hatalmas a teherbírásuk, több szerepben is megállják a helyüket és a férfiakat is általuk lehet megszólítani. Az idős, tapasztalt nő olyan érték, amit meg kell becsülnünk és nekik is meg kell becsülniük saját magukat, hiszen addig kell egy idősre odafigyelni, amíg él.
(fotó: Shutterstock, privát)